Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-11-01 / 3. szám - Vocelka, Vladimír: A halmazok képzése és a velük végzett műveletek / Óvodai nevelés
a reggeli játékuk befejezésekor a rendcsinálást is (helyre tettétek valameny- nyi autót?) vagy a gyerekek kettes sorba való felsorakozását (valamennyi fiú Karcsi mögé sorakozik). Részhalmaz. A részhalmaz meghatározásakor nem törekszünk két vagy több részhalmaz kialakítására, hanem megelégszünk eggyel is. Például: a gyerekek kezébe adjuk a virágokat ábrázoló képek sorozatát (szegfű, krizantém, kankalin, őszirózsa, búzavirág, vörös rózsa, sárga rózsa, fehér rózsa), és felszólítjuk őket, hogy keressék meg az azonos virágokat. Egyesítés. Ezt a művelet gyakran alkalmazzuk, és rendszerint nem tudatosítjuk, hogy matematikai műveletről van szó. így például, amikor megalkotjuk a péksütemény fogalmát, a gyerekeknek megmutatjuk a kiflik, kalácsok, kenyerek halmazát, és azt mondjuk, hogy ezeket együttesen péksüteménynek nevezzük. Matematikai szempontból már megvalósítottuk az említett halmazok egyesítését a péksütemény elnevezéssel. Ugyanígy járunk el további fogalmak (pl. gyümölcs, zöldség, háziállatok, autó stb.) alkotásakor. A matematikai elképzeléseknek ebben a csoportjában is kezdetben a konkrét tárgyakról alkotott halmazok egyesítésére törekszünk, és csak később térünk át a grafikai egyszerűsítésre. Az átfedés. A nevelőmunka programjában ugyan névlegesen nem szerepel az átfedés, de már maga a gyermekkel végzett munka jellege sok lehetőséget és helyzetet teremt, amikor találkozhatunk vele. Lényegében akkor fordulhat elő, amikor osztályozáskor nem szentelünk megfelelő figyelmet az osztályozott elemek kiválasztásának, így például a téli és nyári ruházat osztályozásakor a gyermekeknek meg kellett határozniuk, melyik részhalmazba tartozik a nadrág. Az a gyerek, akinek el kellett döntenie, hogy téli va^ nyári ruházatról van-e szó, azt állította, hogy a nadrág olyan ruhadarab, amelyet egész évben viselhetünk. Ezt a megokolást el kellett fogadni, s így keletkezett az átfedés. Az átfedés alkalmazásának másik lehetősége viszont az osztályozással kapcsolatos. Segítségével problémafelvető helyzetet alakíthatunk ki. Például az automobilok halmazát teher- és személyautókra osztjuk fel. Végül megmutatjuk a gyerekeknek a kis szállítóautó képét, és felszólítjuk őket, hogy sorolják be, vajon a személy- vagy a teherautók közé tartozik-e? A halmazok elemei közti kapcsolatok A matematikában ezt a fejezetet relációnak nevezzük. Ide tartozik az osztályozás (felbontás), az elrendezés és a társítás. A társítás matematikai szempontból egyszerű ábrázolás. Az osztályozás. Ha olyan halmazzal találkozunk, amelyet úgy osztunk fel részhalmazokra, hogy a halmaz minden eleme egy, de csak egy részhalmazban van meg, azt mondjuk, hogy végrehajtottuk a halmaz felbontását (osztályozását). Más szóval az osztályozást úgy fejezhetjük ki mint a halmaznak bizonyos tulajdonságok szerint való alhalmazokra való bontását. Már a bevezetőben rámutattunk arra, hogy az osztályozás a tevékenységek egyike, amellyel naponként találkozunk. A gyermekeknek is van tapasztalatuk az osztályozással kapcsolatban. Ennek ellenére szükséges lesz, hogy elsősorban azokat a tárgyakat kezdjük osztályozni, amelyek lényegesen különböznek egymástól (színben, nagyságban, alakban). Fokozatosan áttérünk összetettebb feladatokra, és olyan tárgyakat is osztályozunk, amelyek egymástól nem különböznek lényegesen. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy valamennyi tárgyat besorolhassuk valahova. Nem lenne szabad kétségnek felmerülnie, hogy az illető tárgy egyidejűleg mindkét részhalmazba tartozik-e. Csak a legidősebb korcsoporttal végzett munkában provokálhatjuk a gyerekeket találós kérdéssel vagy az óvónő „tévedésével” olyan döntésre, amely átfedést eredményezhet. (Folytatjuk / * A cikket a Predškolská výchova 1980/ 81-es évf. 9. számából vettük át. 75
