Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-11-01 / 3. szám - Bertók Imre: A magyar névutók szlovák nyelvi egyenértékeseinek kontrasztív elemzése
lettes hatóság, közöttes növény, helyettes tanár, mögöttes országrész; 3. a névutókhoz járulhatnak esetragok — A találkozást kedd utánra halasztották. Az indulást húsvét előttre tűzték ki. Várnunk kellett az ünnepek utánig. 4. a névutókhoz járulhatnak birtokos személyragok -m, -d, -a, -e stb. — utánam, közötted, mögötte stb.; 5. a névutó lehet a szóösszetétel utótagja — ezalatt, mindazáltal, mindenekelőtt stb. b) a szinonimitásuk (szinonim jellegük] — 1. ez magából a névutók tőszavának azonosságából következik — esetben, esetében, esetén, táján, tájban, tájon, tájt stb.; 2. ugyanabból a tőszóból névutópár keletkezik — egy személyragos forma birtokos szerkezetben és egy jelöletlen forma jelzős szerkezetben — alapján — alapon, módján — módra; 3. asszociatív kapcsolat révén — vlminél, mellett, táján, körül, közelében, körében, környékén, vidékén stb. c) a szó rendi eltolódásuk. Az elöljáró névutók újabban nagyobb teret kapnak a nyelvünkben. Az egyszerű névutók közül is kerültek ki előrevetett névutók. Pl. Túl vánkoson, leplen, ingen. (Ady], Züm-züm; röpködtek végig az úton Tréfás falevelek. (Ady) Az előrevetett egyszerű névutók száma nem sok. Sokkal nagyobb az előrevetett névutószerű kifejezések száma, s ezen a téren állandó gyarapodásnak lehetünk a tanúi. Az előrevét tulajdonképpen fellazította a magyar mondat szórendjét. Az információ fontossága szempontjából előrevetett névutó vagy esetenként névutószerű kifejezés kétféle funkciót tölthet be: a) megváltoztatja a mondat szórendjét, b] tömörebbé teszi a kifejezést. Az előbbit főleg mondatlélektani okok hozzák létre, de lehet idegen hatás is (germanizmus, szlovakizmus). Az utóbbi ökonómiai motiváltságú a való folyamatos történésű igeneves szerkezetek esetében. Sokan ugyanis elavultnak tartják az ilyen kifejezéseket: az eseményekkel való kapcsolatban, a jegyzőkönyvi megállapodásra való hivatkozással stb. Helyettük az előrevetett esetenként névutószerű ki- fejezéses szerkezetet választják: kapcsolatban az eseményekkel, hivatkozással a megállapodásra. Az előrevetés a névutók döntő többségét nem érinti, inkább stilisztikai eszközként kell ezt felfognunk, mivel névutórendszerünket alapjában nem befolyásolja, de vele mindenesetre a . szak- és a műfordításban számolnunk kell. A fordítás szempontjából fontos ugyanis a nyelvi alakzat tűrőképessége, teherbírása és hajlékonysága. A névutók toldalékolhatóságát egyes nyelvészek megkérdőjelezik. Vannak olyan nézetek, hogy a névutó-melléknevek esetén a képző nem a névutóhoz, hanem az egész névutós szókapcsolathoz járul. (Sebestyén Árpád: A magyar nyelv névutórendszere. 14. 1.) A névutók sajátosságai kapcsán említjük meg, hogy a szak- és a műfordításban fontos szerepet játszanak bizonyos igei rekciók állandó határozóiként szereplő névutós kapcsolatok. Ennek a jelentősége idegen nyelvi szerkezetek esetén a nyelvhelyesség területére lép át. 8. A magyar névutók, névutós szerkezetek szlovák egyenértékeseiknek összevetése arról győz meg, hogy ezek nagyobbára elöljárószók, elöljárószavas szerkezetek, de egyebek is lehetnek. A magyar névutók sok rokonságot mutatnak a szlovák elöljárószókkal, az abszolút transzgesszívummal (határozói igenévvel), a denominális konstrukciókkal és az állandósult komplex elöljárószókkal. Ezeknek az egyenértéikesei (ekvivalensei) nagyobbára fedik a magyar egyszerű névutókat, a rágós névszói névutókat, az esetenként névutószerű kifejezéseket és névutós szókapcsolatokat, de lehetnek toldalékolt (rágós, képzős, jeles) névutós szókapcsolatok is. II. 1. A szlovák nyelv az elöljárószókat így definiálja: „Predložky (lat. praepositio z prae — pred a positus položený, postavený, od@9