Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)
1981-10-01 / 2. szám - Teleky Miklós: A magyar kiejtési verseny tízéves tapasztalatainak rövid summázása
A kiejtési verseny három részből áll; — kötelező felolvasásból, — szabadon választott felolvasásból, — megadott témakörök alapján szabadon választott szövegalkotásból. A legnagyobb élményt a szövegalkotások és azok fordulatos előadásmódja nyújtotta. Élvezet volt hallgatni a választott témák ügyes, nyelvi szempontból stílszerű megoldásait. A választott feladatok között a következő témák szerepeltek: Búcsú a kilencedikesektől; Mutasd be az iskola forradalmi emlékszobáját, vagy az iskola néprajzi gyűjteményét; Ismertesd falud vagy városod múltját és jelenkori fejlődését; Hogyan nevelt édesanyád; Tavaszi kirándulások élménye. Az első kísérleteknek örültünk, főként annak, hogy az új forma sikerélményt jelentett a tanulóknak is. A szomszédos járások is kezdtek érdeklődni kezdeményezéseink iránt, sajnos, változó visszhanggal. A galántai járás a következő évben hasonló versenyformát alkalmazott. Az általunk kezdeményezett javaslat csak 1980-ban kapott legalizálást az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztálya segítségével. A dunaszerdahelyi járásban 1981-ben az előző két év tapasztalataiból kiindulva tartottuk meg az immár tizedik kiejtési versenyt. Ez év márciusában konzultációs napot tartottunk az 5. osztályban tanító magyar szakos tanítók számára, melyen az új koncepció tantervének gyakorlati eredményeit és hiányosságait tárgyaltuk meg. A vita során többen megjegyezték, hogy az 5. osztályban még aránylag gyenge a szóbeli fogalmazási készség és ezért több figyelmet kell szentelni a szövegalkotásra. A megjegyzések értelmében a jövőben többet kell törődni a helyes kiejtés és hangképzés gyakorlásával is. A verseny során vesszük észre, hogy sok hiányosság mutatkozik a zárt és a sziszegő hangok ejtésekor, sőt, olykor beszédhibás tanuló is indul. Véleményünk szerint a nyelvművelő bizottságnak és a rendező szerveknek az egyes járások véleményezései alapján ankétot kellene egybehívnia, amelyen lehetőség nyílna a kiejtési verseny céljának és kritériumainak megvitatására. Járási pedagógiai központunk dolgozóinak véleménye alapján hármas egységben javasolnánk a verseny lefolyását; az adott szöveg reprodukálása, a szövegalkotás és szóbeli fogalmazás, nyelvi játékok és vetélkedő formájában. A reprodukálásra kiválasztott szövegnek sem kellene tudományos szintűnek lennie, hanem feleljen meg a tanulók korának, értelmi képességének. A nyelvi játékok és a szövegalkotásra szánt témák legyenek érdekesek, vonzóak: ez tegye az egész versenyt hangulatossá. A XII. Kazinczy Nyelvművelő Napok keretén belül került sor Kassán a helyes kiejtési verseny országos döntőjére. A verseny igényes és színvonalas volt, az új vonások kedvezően befolyásolták. S talán nem is kell hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a nyelvművelők, irodalomszeretők és -művelők e tekintetben is megértsék egymást, hasonló nézeteket valljanak, hiszen elsősorban ők a nyelvművelés harcosai. TELEKY MIKLÓS, a Dunaszerdahelyi JPK vezetője 57