Szocialista Nevelés, 1981. szeptember-1982. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1981-10-01 / 2. szám - Teleky Miklós: A magyar kiejtési verseny tízéves tapasztalatainak rövid summázása

A kiejtési verseny három részből áll; — kötelező felolvasásból, — szabadon választott felolvasásból, — megadott témakörök alapján szaba­don választott szövegalkotásból. A legnagyobb élményt a szövegalko­tások és azok fordulatos előadásmódja nyújtotta. Élvezet volt hallgatni a vá­lasztott témák ügyes, nyelvi szempont­ból stílszerű megoldásait. A választott feladatok között a kö­vetkező témák szerepeltek: Búcsú a ki­lencedikesektől; Mutasd be az iskola forradalmi emlékszobáját, vagy az is­kola néprajzi gyűjteményét; Ismertesd falud vagy városod múltját és jelenko­ri fejlődését; Hogyan nevelt édes­anyád; Tavaszi kirándulások élménye. Az első kísérleteknek örültünk, fő­ként annak, hogy az új forma sikerél­ményt jelentett a tanulóknak is. A szomszédos járások is kezdtek érdek­lődni kezdeményezéseink iránt, saj­nos, változó visszhanggal. A galántai járás a következő évben hasonló ver­senyformát alkalmazott. Az általunk kezdeményezett javaslat csak 1980-ban kapott legalizálást az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemze­tiségi osztálya segítségével. A dunaszerdahelyi járásban 1981-ben az előző két év tapasztalataiból kiin­dulva tartottuk meg az immár tizedik kiejtési versenyt. Ez év márciusában konzultációs napot tartottunk az 5. osz­tályban tanító magyar szakos tanítók számára, melyen az új koncepció tan­tervének gyakorlati eredményeit és hiányosságait tárgyaltuk meg. A vita során többen megjegyezték, hogy az 5. osztályban még aránylag gyenge a szó­beli fogalmazási készség és ezért több figyelmet kell szentelni a szövegalko­tásra. A megjegyzések értelmében a jövő­ben többet kell törődni a helyes kiej­tés és hangképzés gyakorlásával is. A verseny során vesszük észre, hogy sok hiányosság mutatkozik a zárt és a szi­szegő hangok ejtésekor, sőt, olykor be­szédhibás tanuló is indul. Véleményünk szerint a nyelvművelő bizottságnak és a rendező szerveknek az egyes járások véleményezései alap­ján ankétot kellene egybehívnia, ame­lyen lehetőség nyílna a kiejtési ver­seny céljának és kritériumainak meg­vitatására. Járási pedagógiai központunk dolgo­zóinak véleménye alapján hármas egy­ségben javasolnánk a verseny lefolyá­sát; az adott szöveg reprodukálása, a szövegalkotás és szóbeli fogalmazás, nyelvi játékok és vetélkedő formájá­ban. A reprodukálásra kiválasztott szö­vegnek sem kellene tudományos szin­tűnek lennie, hanem feleljen meg a ta­nulók korának, értelmi képességének. A nyelvi játékok és a szövegalkotásra szánt témák legyenek érdekesek, von­zóak: ez tegye az egész versenyt han­gulatossá. A XII. Kazinczy Nyelvművelő Napok keretén belül került sor Kassán a he­lyes kiejtési verseny országos döntőjé­re. A verseny igényes és színvonalas volt, az új vonások kedvezően befolyá­solták. S talán nem is kell hangsúlyoz­ni, mennyire fontos, hogy a nyelvmű­velők, irodalomszeretők és -művelők e tekintetben is megértsék egymást, ha­sonló nézeteket valljanak, hiszen el­sősorban ők a nyelvművelés harcosai. TELEKY MIKLÓS, a Dunaszerdahelyi JPK vezetője 57

Next

/
Thumbnails
Contents