Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1981-05-01 / 9. szám - Ondrejčeková, Erika: Az orosz mellékhangsúlyos szavak kiejtéséről

A szóhangsúlyra vonatkozó ritmusgyakorlatok a helyes orosz szóritmus elsajátításához nagyon fontosak, mivel a magyar és az orosz beszéd szóritmusa diametrálisan eltér egymástól. Az orosz szóritmus begyakorlásakor az egy- és háromtagú szavakból indulunk ki, mivel az ennél hosszabb szavak ritmikája és dinamikája már nem gazdagodik új elemekkel.

Ha a tanulók elsajátítják a főhangsúlyos szavak ritmikai jellegét, akkor a mellékhangsúlyos egyszerű vagy összetett szavak kiejtése sem ütközik majd nehézségbe, mivel a fő- és mellékhangsúly „ritmusszervező” értéke az orosz nyelvben egyforma.

A magyar tanítási nyelvű alapiskolák és a gimnáziumok orosz tankönyveiben 75 összetett szót találunk (kéttövű összetételek). Ezek közül mindössze a következő szavakban van mellékhangsúly:

пионерлагерь пионервожатый радиопередача радиоприемник радиостанция фотоснимок фбтотовары электроровары гйдроэле ктростанция общегосударственный

rôpHOÄOÔblEáiomMň

межпланетный

машинострой гельный

нефтеперегонный

машиностроение

кинорежиссер

кинотеатр

фотокарточка

фотолюбитель

фотоаппарат

Ezen szavak kiejtését felvettük magnószalagra. A helyes kiejtés megfigyelése szempontjából nemcsak a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok tanulóinál, hanem a Komáromi (Komárno) Orosz Tanítási Nyelvű Iskola tanulóinál is elvégeztük a felmérést. 50—50 tanuló kiejtését jegyeztük fel. A szovjet tanulóknak csupán 37 %-a tartotta be a helyes kiejtési normát, vagyis a felsorolt összetett szavakat mellék- és főhangsúllyal ejtették ki. A magyar anyanyelvű tanulóknál gyakran tapasztaltuk, hogy a főhangsúly helyével sincsenek tisztában, a mellékhangsúly fogalmát pedig nem is ismerik. Az összetett szavakat akadozva, sok kiejtési hibával olvasták el.

A felmérés alapján szerzett adatok azt bizonyítják, hogy a mellékhang súly használata a mai orosz nyelv összetett szavaiban csökkenő tendenciát mutat, főleg a köznyelvben, amely aránylag gyors tempójú. Ezt a tényt a szovjet szakirodalom is feltünteti1 2.

Ez természetesen nem vonatkozik a két- és többtagú szinszemantikus szavak kiejtésére, amelyeket mindig mellékhangsúllyal ejtünk ki.

Amint látjuk, a magyar tanítási nyelvű alapiskolák és gimnáziumok orosz tankönyvei aránylag kevés mellékhangsúlyos összetett szót tartalmaznak. Éppen ezért nem okozhat problémát a mellékhangsúly emlékezetbe vésése ezeknél a szavaknál. Általában viszont nagy nehézséget okoz a több szótagú szavak helyes ritmikai és dinamikai formálása. Ezeket a problémákat bizonyos mértékben el lehet kerülni, mégpedig jól megválasztott ritmikai gyakorlatok alkalmazásával, amelyeket a kiejtés elsajátításának kezdeti szakaszában kell a tananyagba iktatni.

1 A mellékhangsúlyt gravisszal (’) jelöljük.

2

/Р.И.Аванесов:

Ударение в современном русском языке. Москва 19а8/,

268