Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)

1980-09-01 / 1. szám - Simon László: A nemzetközi mértékegység-rendszer alkalmazása a kémiában

PROBLÉMÁK A MÖLFOGALOM KÖ­RÜL A mólfogalom az alapegységek közé tartozik, és használata a kémiában na­gyon fontos. Nemzetközi megállapodás szerint elnevezése „anyagmennyiség“. Jele n, ami fizikai mennyiséget jelent. Például az n (Na) = 0,1 mól esetében az n (Na) a nátrium mennyiségét je­löli, nem pedig a nátrium móljainak a számát. Hasonló a helyzet az m és 1 jelek használatában is, m nem a „kilogram­mok számát“, 1 nem a „méterek szá­mát“ jelöli, mivel m és 1 a mennyiség jele és nem a számoké. Például m (Na) = 2,3 kg esetében m (Na) a nátrium tömegét jelenti. Az anyagmennyiség arányos az adott anyag elemi egységének a számával. Az arányossági tényező minden anyag­ra azonos, melynek reciproka az Avog- dro-féle állandó Na = (6,00252 + 0,00028) . 1023 mól-1. Az elemi egységet minden esetben meg kell adni, mely lehet atom, mo­lekula, ion, elektron stb. A mólfogalom bevezetésével nem használhatjuk a „grammatom“ és „gramm-molekula“ kifejezéseket. A rendelet értelmében az anyag- mennyiség mértékegység neve mól, je­le pedig mól (rövid o-val írjuk, a ké- miatankönyv-fordításokat is így kell tehát értelmeznünk). A RELATÍV ATOM- ÉS MOLEKULATÖ­MEG HASZNÁLATA A relatív vagy viszonylagos atomtö­meg jele A, a relatív vagy viszonyla­gos molekulatömeg jele M, az atom­tömegegység jele. A fogalmak megha­tározását a kémiatankönyvek tartal­mazzák. A kémia tanításában a régi atomsúly és molekulasúly fogalmakat nem használhatjuk. A problémák, amint azt a kerületi kémiai olimpiai versenyek is bizonyítják, az említett fogalmak jelölése terén mutatkoznak. A kémiai számításokban a moláris tömeget használjuk, amelynek alapegy­sége kg mól-1, jele M jelentése pedig M = — ; ahol m tömeg, n anyag- mennyiség. Az új mértékegységrendszer egysé­gesen használja a nuklid, nukleon fo­galmakat, a spektroszkópiai jelölése­ket. Különbséget tesz az iontöltés és az oxidációs szám jelölése között. Míg az iontöltést arab számmal, pozitív vagy negatív jellel írjuk, addig az oxi­dációs számot a molekulán belül jobb felső indexként római számmal jelöl­jük. A KONCENTRÁCIÓ, MOLALITÄS ÉS TÖMEGKONCENTRACIÖ FOGALMAK HASZNÁLATA Az egyes anyagok koncentrációját vagy töménységét az alábbi összefüg­gés adja meg: koncentráció = oldott anyagmennyiség loldattérfogat Fizikai mennyiség Jele SI-alap­egység В oldott anyag В anyagmennyiség oldattérfogat Cb [B] mól m-3 oldott anyagmennyiség molalitás = -------гт^----------------------­oldószer tömege Fizikai mennyiség Jele SI-alap­egység В oldott anyag molalitása В anyagmennyiség oldószer tömege тв mól kg-1 Tömegkon­centráció = oldott anyag tömege oldattérfogat 13

Next

/
Thumbnails
Contents