Szocialista Nevelés, 1980. szeptember-1981. június (26. évfolyam, 1-10. szám)
1980-09-01 / 1. szám - Simon László: A nemzetközi mértékegység-rendszer alkalmazása a kémiában
A nemzetközi mértékegység-rendszer alkalmazása a kémiában Dr. SIMON LÁSZLÓ, docens, kandidátus, Pedagógiai Fakultás, Kémiai Tanszék, Nitra A tudományos-technikai forradalom eredményei szükségessé tették a mértékegységek nemzetközi egységesítését, melyet a Nemzetközi Mértékegység-rendszer Uniója már 1960-ban jóváhagyott. Ezzel kapcsolatban a Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) folyamatosan dolgozta ki ajánlásait, ezeket rendszeresen felülvizsgálja, illetve bővíti, és az egyes tagországoknak javaslatokat tesz. A közben eltelt időben a KGST-tag- országok elfogadták azokat az ajánlásokat, melyek értelmében a nemzetközi mértékegységrendszerre (Sí) való áttérésre többek között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság is kötelezte magát. A nemzetközi mértékegységrendszer hazai elterjesztését a 35/62 számú kormányrendelet irányozta elő, majd ezt követte a ČSN 0113 ... szabványok sorozata. A 011300 számú szabvány értelmében, mely 1974. augusztus 1-én lépett érvénybe, 1980. január 1-ig szab határt a kérdéses egységek használatának a megszüntetésére és az érvényes mértékegységrendszerre való áttérésre. Nemcsak a KGST-tagállamok tértek át az Sí-egységekre, hanem más országok is. így például az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának 71/354/CEE számú direktívája értelmében az áttérés határideje a Közös Piac tagországaiban 1978. január 1-én volt. A rendeletek és a szabvány értelmében a nemzetközi mértékegységrendszer (Systéme International, jele: Sí, kiejtése: es-í) mértékegységeit a népgazdaság valamennyi területén, az oktatásban, szóban és írásban egységesen kell használni. Összeállításunkban főleg azokat a mértékegységeket tárgyaljuk, melyekkel az alap- és középiskolai kémiatanárok munkájuk során leginkább találkoznak és melyek elterjesztése problémát jelent. A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉGRENDSZER FELÉPÍTÉSE a) alapegységek, b) kiegészítő egységek, c) származtatott egységek. Az alapegységek a következők: 1. Méter — a hosszúság mértékegysége, jele: m; 2. Kilogramm — a tömeg mértékegysége, jele: kg; 3. Másodperc — az idő mértékegysége, jele: s; 4. Amper — az elektromos áramerősség mértékegysége, jele: A; 5. Kelvin — a termodinamikai hőmérséklet mértékegysége, jele: K; 6: Kandela — a fényerősség mérték- egysége, jele: cd; 7. Mól — az anyagmennyiség mérték- egysége, jele: mól. A kiegészítő egységek a következők: 1. Radián — a síkszög mértékegysége, jele: rád; 2. Szteradián — a térszög mértékegysége, jele: sr. SZÁRMAZTATOTT EGYSÉGEK A származtatott egységek közé az alap- és a kiegészítő egységek hatványainak a szorzatait vagy hányadosait soroljuk. A PREFIXUMOK HASZNÁLATA A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett szorzót jelentő prefixumok egyikével képezzük (lásd az 1. táblázatot). 10
