Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-10-01 / 2. szám - Szeberényiné Z. Judit: Az iskolairányításról / Figyelő
tétele azoknak az aktív közreműködése, akikre ez irányul — vagyis a tanulóké és a tanítóké. A nevelés és képzés komplex irányítására a tanár- és tanítóképző intézetekben az igazgatók nem nyertek ez ideig felkészítést az alapképzés során, mert a pedagógusképzés csupán a tanítók, illetve az egyes tantárgyak oktatói képzésére összpontosul. Ezért a tanítók (igazgatók) felkészítése az irányító tevékenységre a továbbképzés során valósul meg, ami lényegében új képesítést nyújt a pedagógusnak az iskola igazgatására. A Szovjetunióban az egyetemeken és a pedagógiai fakultásokon szervezték meg az igazgatók képzését. A legújabb tanulmányi program szerint kéthónapos (288 órás) stúdiumot szerveznek, ennek tartalma: — a marx-lenini filozófia kérdései, — az oktatás és a nevelés időszerű kérdései; — lélektan, — fiziológia és iskolahigiénia, — az iskolák irányítása, — a szovjet jog- és törvényrend művelődéssel kapcsolatos tételeinek a tanulmányozása, — iskolaszervezéstan, — az oktatás irányítása (az egyes tantárgyak) módszertana. A Német Demokratikus Köztársaságban az egész ország számára Potsdamban külön intézet valósítja meg az igazgatók képzését, bennlakásos, egyéves ciklus keretén belül. Ebben az alapképzésben eddig csupán az igazgatók 25 százaléka részesült, ezért javaslat született a 614 órás ciklus 420 órára csökkentésére. Ebből 140 órát az iskola irányítására, szervezésére, 140-et, a marxizmus-leninizmus ágazataira, 140 órát pedig a pedagógiai és a pszichológia tanulmányozására fordítanak. Lengyelországban a Tanítók Varsói Továbbképző Intézete valósítja meg 3 szemeszteren át az igazgatók képzését, minden szemeszter vizsgákkal, 'kollokviumokkal végződik. A program hasonló, mint a Szovjetunióban, de fakultatív előadások hangzanak el a kibernetika és az informatika köréből, az általános iskola infrastruktúrájának kérdéseiről, szerepel a pszichológia és a szociológia innovációja, valamint az irányítás történetének és elméletének néhány kérdése is. A szerző részletesen beszámol a hazai helyzetről, különös tekintettel a Cseh Szocialista Köztársaságra (166—172. o.). Az igazgatóhelyettes feladatai és helyzete az alapiskolában címmel Z. Pírek közöl érdekes eszmefuttatást az 5. számban, mert mint az iskolákban készített felmérések, az igazgatóhelyettesek véleménye, a vitafelszólalások és az iskolalátogatások, felügyeletek során szerzett tapasztalatok mutatják, számos probléma adódik e téren. Az igazgatóhelyettes az iskolavezetőség egyik tagja, helyettesíti az igazgatót, vagyis utána ő az első személy, az ő utasításainak végrehajtója, s neki felelős munkájáért. Alaposan ismernie kell az irányítás minden feladatát, tájékozottnak kell lennie a megfelelő dokumentációt illetően, hogy teljes felelősséggel, informáltsággal helyettesíthesse az igazgatót. Munkájának tartalmát a Járási Iskolaügyi Szakosztály határozza meg keretszerűen, a munkát úgy megosztva, hogy ne keresztezze az igazgató tevékenységét, s ne maradjon olyan (fehér folt) terület az iskolában, amiért senki sem felel, amit senki sem kísér figyelemmel. Nagyon fontos, hogy az igazatóhelyet- tesnek legyen tere egyéni kezdeményezéseinek kifejtésére, ne csupán az igazgató utasításainak a végrehajtója legyen. Ugyanakkor el kell ismernie az irányítás lenini stílusát — vagyis a vezetés egy személyi elsődleges felelősség elvét, támogatnia kell az igazgató tekintélyét, személyesen felel neki az egyes munkaköröket illetően. Az iskolai munka minőségét fémjelzi az igazgató és a helyettes közti viszony. A követelmények, az igényesség, azonos értékmérőé egységessége, a problémák közös megvitatása és megoldása, egymás kölcsönös tisztelete, megbecsülése nélkül kedvező viszony elképzelhetetlen. A szerző részletesen elemzi a igazgatóhelyettes feladatait, amelyeket a rendtartás 44. cikkelye, ill. az oktatási miniszter rendeletéi határoznak meg. Ugyanebben a számban J. Pavlík az irányítás és az ellenőrzés színvonalának emelését sürgeti. Ennek feltétele napjaink gyakorlatában az, hogy a következőkre fokozott figyelmet fordítsunk: — javítani a tervezést, — az iskolai munka szervezését, — az ellenőrzést, — az emberekkel végzett munkát. Az iskola munkaterve a következő részekből tevődik össze: 1. az elmúlt iskolaév munkájának és eredményeinek értékelése, 2. az iskolaév fő feladatai, 3. mellékletek. Az első részben röviden összefoglaljuk az elért eredményeket, a hiányosságokat, az utolsó inspekció kijelölte feladatokat. 60
