Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Gondolatok egy tankönyvről

ne kezdeni, az alkalmazást pedig a tankönyv közölte művészi szövegen kell elsősorban gyakoroltatni, s nem ismeretlen anyagon. így lehetne elérni, hogy az irodalomelmélet ne élettelen, fára aggatott dísz, hanem a tanuló biológiai mélységéig megyökerezett szöveget jobban értő eszközzé, készséggé legyen.

6.1. Külön fejezetet érdemelne a 6. osztály központi anyagát jelentő Toldi tanítása. Ebből az alkalomból említem meg, hogy folytatva az 5. osztályban kezdett könyvajánlásokat, tovább kell lépni a kohéziós erőt jelentő, a hagyományt teremteni tudó könyvajándékozás, illetve a segédkönyvek használata irányába (lásd pl. a Szocialista Nevelés ,,Ex libris“ kampányát az 1974/75-ös években!).

6. 2. Tekintettel arra, hogy az SZSZK Oktatási Minisztériuma immár 18 éve jelentős segédkönyv-kiutalásokkal látja el az iskolákat, megengedhetnénk magunknak, hogy az alábbiakban hasonló kérdésekkel irányítsuk tanítványaink figyelmét a segédkönyvek használatára, tegyük tanításunkat élvezetesebbé, s ezzel alapozzuk meg tanítványaink tanulni tudását:

a) Kitől hallhattunk először Toldi Miklós híres tetteiről? Keresd ki az llos- vai Selymes Péter címszót! (Magyar Életrajzi Lexikon, I. kötet, Budapest, 1967.)

b) Mit mond Toldi Miklósról a lexikon? (Magyar Életrajzi Lexikon. II. köteti

c) Keresd ki a Szalonta címszót! (Űj Magyar Lexikon, VI. kötet, Budapest, 1962.)

d) Mikor élt és uralkodott I. Nagy Lajos király? Milyen uralkodó volt? Mit jelentett Lajos uralkodása az ország életében? (Üj Magyar Lexikon, IV. kötet.)

e) Nézd meg a Világtörténet képekben (Az őskortól 1640-ig, Bp. 1972, Gondolat) című könyv 370—375. oldalán, hogyan éltek a középkorban a falusi emberek.

f) Keresd ki a XIV. századi budai kápolna képét és az Űri utca 32. sz. házat Gerő László könyvéből! (Felfedező úton épületeink között, Bp. 1966, Gondolat.) A képeket mutasd meg osztálytársaidnak, mondj néhány mondatot ezekről az épületekről!

g) Mivel szórakoztak, hogyan éltek a királyi udvarban az udvaroncok? (Kul csár Zsuzsanna: Középkori élet, Bp. 1964, Gondolat.)

h) Hogyan muzsikáltak, mire táncoltak a XIV. században a nemesek és a nép? (Zolnay László: Hétköznapok, ünnepnapok a középkori Budán, Bp. 1975, Gondolat.) Hallgassátok meg a Gregorian Chant from Hungary (SLPX 11477) c. lemezt!

i) Mit tudunk az igricekről? Milyen szerepük volt a XIV. sz. zenei és irodalmi életében? Olvasd el a róluk szóló részt a 136—137. oldalon! (Darvas Erzsébet: Évezredek hangszerei, Bp. 1975. Zeneműkiadó.)

Az ilyen és ehhez hasonló feldolgozás rendkívül érdekessé tehetné a tanítást, és mivel a pedagógus a kérdéseket a tanulók között a tanítási órán elosztaná, a könyveket a tanulóknak kiadná, ez nem jelentene sem nehézséget, sem időveszteséget. A tanítás művelődéstörténeti értéke viszont ezzel rendkívül megnőhetne. Megtanítanánk tanulóinkat tanulni, az olvasottakról tömören beszámolni stb. Persze, az ilyen feldolgozás — ismétlem — nagy munkát igényel a tankönyvszerzőktől, de ha teljesíteni akarjuk a Tervezet irányelveit, és irányítani akarjuk a kibontakozófélben levő tömeges olvasást, és ezt a tananyaghoz akarjuk kötni — egyszóval, ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel —, úgy ez is „egy“ megoldás lehet a sok közül. Persze ez csak javaslat. Megvalósítását a szerzők döntik el. Nyilvánvaló: a feldolgozás módja a tanítói kézikönyv dolga, a kérdéseket azonban a tankönyv közölhetné.

58