Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-10-01 / 2. szám - Korček, Imrich: A honismeret új tartalma az alapiskola 4. osztályában
hasonló kifejezések. De a történelmi emlék, a természet változatossága, élet- környezet, terv, térkép, honismereti térkép, kapitalizmus, szocializmus, munkanélküliség és hasonló kifejezések is ide tartoznak. Az elvont fogalmak elsajátításának folyamata fokozatosan történjék, kiindulási alapul a tananyag szolgál. Feladatunk az is, hogy tanulóinkban kialakítsuk a nép jelenlegi és múltbeli életéhez, munkájához kapcsolódó elképzeléseket és fogalomkört. Csak bizonyos fogalmi apparátus elsajátítása után — beleszámítva a fontos fogalomalkotási képességet — lehet a tanulóktól az interakció (kölcsönös viszony] folyamatában megkövetelni, hogy tudásukat hatékonyan, hasznosan érvényesítsék a gondolkodási, munka- és kézügyességi folyamatokban. A mi feladatunk a 4. osztályban az, hogy megtanítsuk tanulóinkat dolgozni a térképpel, a történelmi anyagokkal és honismereti segédeszközökkel. A hon ismereti órákon megmutatjuk, hogyan kell dolgozni ezzel az anyaggal, például a térképpel és a tankönyvvel, hogyan értelmezzék és magyarázzák a grafikonokat, rajzokat és színeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság honismereti térképén, hogyan fejezzék ki magukat, hogyan keressék és találják meg a fontos részleteket, hogyan kell tájékozódni a térkép szerint, tanulmányozni történelmi, földrajzi és társadalmi jelentőségüket. A térképpel való munka elsősorban tájékozódási és helymegjelölési gyakorlatokból áll, amelynek eredményeként a tanuló képes megtalálni a keresett objektumot, megmutatni és beszélni róla a térkép alapján. Ezt a munkát összekapcsoljuk a tananyag földrajzi ismereteket közlő részével, és állandóan gyakoroljuk. Az interakciós hatások alapján lehetővé tesszük tanulóinknak, hogy a fontos tényeket és információkat pontosan értelmezzék a térkép alapján, és többségüket lehetőség szerint konkretizálják a felhasznált szemléltető anyag és tansegédeszközök segítségével. Minden honismereti órán sikeresen alkalmazhatjuk a megbeszélés módszerét, ha a tanulók már megfelelő ismeretanyaggal, áttekintéssel és kellő információkkal rendelkeznek, és ha a megadott témával kapcsolatos ismereteik megfelelő színvonalúak. A fenti módszert sikeresen alkalmazhatjuk a tananyag elmélyítésének, konkretizálásának és alkalmazásának fázisában. Eoban a szakaszban jól átgondolt kérdésekkel bevéssük a tanulók tudatába a kulcsfontosságú logikai és gyakorlati műveleteket a fontos adatok, követkéz tetések és tények rögzítésének folyamatában. A beszélgetés a tanítási folyamat résztvevői közt a bizalom légkörét teremti meg, de annak lehetőségét is, hogy sokféleképpen meggyőződjenek az elsajátított tananyag helyes és tartós bevéséséről. Ha a segédeszközökkel és a szemléltető anyaggal dolgozunk, sikeresen érvényesítjük a bemutató módszert, amelynek az a célja, hogy a tanulók számára hozzáférhetőbbé tegye a tananyag bonyolultabb részeit. A tananyag elmélyítése és megszilárdítása érdekében biztosítjuk, hogy a választott módszer segítségével megsokszorozódjon a tartós bevésés lehetősége. A tankönyvben rögzítették azokat az alapokat, amelyek az alapvető ismereteket közvetítik hazánk történelmi, földajzi, gazdasági és kulturális helyzetőréi mint olyan államról, amely a szocialista államok közösségébe tartozik. Számunkra legnagyobb jelentősége a honismeret-tanítás kézikönyvének van, mert rámutat azokra az eljárásokra és lehetőségekre, melyeket felhasználva teljesíthetjük a honismeret-tanítás feladatait és elérjük céljait. A kézikönyv tartalmának lényegét azok a szemelvények képezik, melyek szemléletesen mutatják be, hogyan oldjuk meg az új koncepció alapján feldolgozott tananyag átadása és rögzítése folyamán felmerülő metodikai-didaktikai kérdéseket és problémákat. A módszertani kézikönyv megalkotása során azon problémák megoldására összpontosítottuk a figyelmünket, amelyek a tan anyag új tartalma magyarázása közben felmerülhetnek. Rámutattunk, hogy 50