Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

1979-10-01 / 2. szám - Korček, Imrich: A honismeret új tartalma az alapiskola 4. osztályában

és politikai elrendezését és a területén élő nemzetek és nemzetiségek történelmi fejlődését bemutató anyagrészt illeti — elérjük, hogy a honismeret tanítása az alapiskola alsó fokán mint a művelt és politikailag öntudatos polgárok nevelésének kulcstantárgya szerepel, mivel az eszközök és lehetőségek széles skálájával rendelkezik. E célok megvalósítása szempontjából az új koncepció alapján tanítandó honismeret az intepretáció folyamán fokozott mértékben számol azokkal az eszközökkel, melyek minden környezetben biztosítják a tanulók életre való felkészítésének folyamatában a magasabb színvonalat.

Ebben a formában — összhangban az új koncepció követelményeivel — a honismeret gazdagítani és mélyíteni fogja a tanulók helyes tájékozódását a fejlett szocialista társadalom alapvetően új, konkrét kérdéseivel. A 3. osztály tananyaga az otthon, a szülőföld és annak tágabb értelmezését öleli fel A 4. osztálybn a tájékozódás már a tájegységek ismeretére, egész hazánkra kiterjed. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanulók — a honismeret-tanítás új tartalmi jegyeinek megfelelően — a 3. osztályban elsajátítják azokat az ismereteket, amelyek szülőföldiükre, az adott községre, városra, a benne zajló életre vonatkoznak, továbbá a járásukra és kerületükre vonatkozó tudnivalókkal függnek össze. Erre épül a 4. osztály tananyaga, amely az egyes tájegységekre, a nagyobb városokra, a CSSZSZK szövetségi elrendezésére vonatkozó ismereteket foglalja magába. Ha például a környezetismereti órákon a 3. osztályban a tanulók a községükben és a járási székhelyeken működő jelentősebb társadalmi, ipari és mezőgazdasági létesítmények közül csupán néhányat ismertek meg, akkor a negyedik osztályban a meglevő ismereteikhez újabbak kapcsolódnak, melyek a kerületben, illetve a köztársaság területén található intézményekre vonatkoznak. Hasonló a helyzet hazánk lakosságának életmódjára, a különböző típusú foglalkozásokra, és a közlekedésre, továbbá más tényekre vonatkozó ismeretek tárgyalása esetén. Ezekről a tanulók fokozatosan vesznek tudomást, és fokozatosan ismerik meg őket. Tehát környezetük révén konkretizálják, kiegészítik és elmélyítik meglevő ismereteiket, kikövetkeztetik és tudatosítják az új fogalmakat, képesek azokat felfogni, összehasonlítani a létesítményeket, a jelenségeket és az eseményeket, levonni bizonyos általánosításokat, s a széles körű ismereteiket közvetlenül a környezetükre alkalmazni. A honismeret tanításában ezért a tartalmi jegyek fokozatos bővülésének koncepciója érvényesül. A környezetismeret társadalomtudományi témáiból kiindulva szem előtt tartjuk a tantárgy tanításában a fokozatosság elvét, s így valósítjuk meg a 3—4. osztályban az oktató-nevelő célokat. A szóban forgó osztályokban a tantárgy akkor tesz eleget a művelődési követelményeknek, ha az órákon mennyiségileg és minőségileg megfelelő ismeretanyaggal megalapozzuk tudásszintjüket, amely lehetővé teszi, hogy korukhoz mérten bekapcsolódjanak környezetük életébe, és helyesen tájékozódjanak az életben. A tantárgy nevelési célja itt úgy nyilvánul meg, hogy a gyerekek elsajátítják és tudatosítják a nevelés elemeit, s ezek később a kommunista nevelés alapjául fognak szolgálni. A honismeret a tanulók képességeit azzal fejleszti, hogy szem előtt tartja a munkák és tevékenységek egész rendszerét, mert ez teszi lehetővé a tanulók előrehaladását, s biztosítja számukra, hogy behatolhassanak a tantárgy eddig ismeretlen rejtelmeibe, később pedig az alapiskola magasabb fokán, bizonyos szakterületekre. A 4. osztály honismereti tananyagának új tartalma fokozza a tanulókban élő ösztönös tudásvágyat. Érdeklődésüket a szocialista hazában történő események iránt oktató-nevelő szempontból jól kihasználhatjuk. A 4. osztály új honismereti anyagának tanítása során folytatjuk a feladatok teljesítését az ideiglenes tantervben feltüntetett elvek alapján.

48