Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1979-10-01 / 2. szám - Tankó László: A gimnáziumi oktatás korszerűsítése, különös tekintettel az irodalomoktatásra
I. Dr. Tankó László A gimnáziumi oktatás korszerűsítése, különös tekintettel az irodalomoktatásra Ußinalßlaoi в loriß íiijnebaim ßüoißd эЬзциэгп гэ latnam trôä&aB г Josef Havlín elvtárs a továbbfejlesztési dokumentum alapján 1976. szeptemberétől beindult tartalmi átépítésről szóló beszámolójában többek közt megállapította: „Három év tapasztalatai azt igazolják, hogy alapiskoláink átszervezése eredményes.“ Értékelte az alsó tagozat fontosságát és az ott működő pedagógusok aktivitását, akik jelentős munkát fejtettek ki a korszerűsítés eredményessége érdekében. Űj koncepciók, új tankönyvek és új módszerek születtek, pl. a matematika, de egyaránt az anyanyelv, a szlovák nyelv és más tantárgyak tanításához is, és ezek sok esetben teljesen új szemléletet, új hozzáállást követeltek a tanítótól. Ez, valljuk be, nem ment mindig köny- nyen, zökkenők nélkül. A tanítók azonban mindezzel — dicséret érte — fokozatosan megbirkóztak, és bátran állíthatjuk, ma már aligha térnének vissza a régiekhez. A főbeszámoló foglalkozott a gimnáziumokkal és a szakközépiskolákkal is, ahol „rövidesen a korszerűsített alapiskolák tanulói folytatják tanulmányaikat ...“ Pedagógusainkat nyilván érdekelni fogja, hogy a „hogyan továbbira e területen az oktatásügy, a kutatók részéről mi a válasz. Más szavakkal: hol tart a gimnáziumok korszerűsítése, tartalmi átépítése? A kérdés megválaszolása során tulajdonképpen abból kell kiindulnunk, hogy a továbbfejlesztési dokumentum követelményeiből a gimnáziumok területén eddig mit valósítottunk meg, hol tartunk most? Röviden összefoglalva a választ elmondhatjuk: a Pedagógiai Kutatóintézetben a gimnáziumok tartalmi átépítésével kapcsolatosan a hetvenes évek elejétől elkészült néhány elméleti, alapozó tanulmány, új óraterv, kísérleti tanterv született (magyar, szlovák, ill. orosz nyelvből és irodalomból), kialakult a tankönyvek új koncepciója, és ennek alapján az I. és II. osztály számára elkészültek a kísérleti tankönyvek és módszertani segédanyagok — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tehát a gimnáziumok területén is eljutottunk a kísérletekig. Oktatási rendszerünk szinte legszerteágazóbb területét a középiskolák alkotják. Az új közoktatási tervezet a különféle középiskolák — gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők — közeledését, konvergenciáját tervezi úgy, hogy egyrészt a céltudatosabb pályaválasztáshoz igyekszik elmélyíteni a gimnáziumok gyakorlati jellegét, pozitív viszonyát a munkához, másrészt a továbbtanulási lehetőségek megteremtése végett erősíteni, növelni kívánja a szakmunkásképzők elméleti tananyagát. Ezért, mint ezek prototípusában, a gimnáziumokban az 1979/80-as tanévtől — mintegy öt éven keresztül kísérleti oktatás indul az egyes tantárgyakban. A magyar tanítási nyelvű iskolákban e kísérlet, természetszerűleg, csak két specifikus tantárgyra, a magyar, ill. szlovák nyelvre és irodalomra terjed ki. A kísérlet célja tanulmányi és empirikus alapokon etllenőrizni és bizonyítani azt a feltevést (hipotézist), hogy a tantárgyak új koncepciója, tartalma és oktatónevelő módszerei jobb eredményeket hoznak a tanításban a szocialista társadalom igényeinek megfelelően. Más szavakkal, hogy a tanulók jobb felkészítést nyernek a főiskolákra, valamint a gyakorlati életre. A kutatás az említett tantárgyakban az alábbiak segítségével realizálódik: 36
