Szocialista Nevelés, 1979. szeptember-1980. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
1980-01-01 / 5. szám - Horváth István: Egyes idegen szavak helytelen kiejtéséről
Hogy az adott esetben ugyanarról a hangról van szó, azt abból is látjuk, hogy egy másik kiejtési szótárban (Der Große Duden — Aussprachewörterbuch, Band 6, Mannheim, Bibliographisches Institut AG 1962, S. 59) az ei kettőhangzó kiejtését [al]3-val jelölik, ahol az I nyílt i-t (offenes i) jelöl, például Bein [baln], Eis [als], reißen [ralsenj. A nyílt i előfordulására a szótár a bist [bist] igealakot tünteti fel. Ebből teljesen világos, hogy az ei második összetevője csak i-féle hang lehet, vagyis az i és e között levő kissé nyíltabb i. Az [ae] vagy más átírási (transzkripciós) rendszerben [al] hang jelölésére a német helyesírás ei, ey és ay betűkapcsolatokat használ. Leggyakoribb az ei: ein, dein, Wein, Bäckerei, vorbei. Ritkábban fordul elő az ai: Kairo, Main, Mai. Egyes nevekben találkozunk az ey és ay jelölésével is. Heyne, Meyer, Bayern. A Lipcsében kiadott, fentebb már idézett Német Kiejtési Szótár (41. old.) az [ae] kiejtésével kapcsolatban figyelmeztet az angol i-vel és y-nal írott szavak kiejtésére, amelyeket ugyanúgy ejtünk, mint a német ei-t. Példának megemlíthetjük az angol I [ai] (én) személynévmást vagy a my [mai] (enyém) birtokos névmást. A mondottakból tehát világosan kitűnik, hogy a németben az ei kettőshangzó hangértéke csak ai lehet. A mein-t tehát csak main-nak olvashatjuk. Itt azonban arra kell ügyelnünk, hogy az ai-t ne latinosán -aji-nak, hanem csak mint egy szótagot, vagyis ai-nak olvassuk (Az i mássalhangzó értékű i-t vagy j-t jelöl) (lásd János Juhász, Richtiges Deutsch, Bp., 1966, 21 old.). Ejtsük tehát a német mein, dein szavakat majn, dajn-nak és a görög szavakban előforduló ei-t pedig ei-nek (vagy néha i-nek), vagyis ne beszéljünk plaj- sztocénről, hanem csak pleisztocé n-ről, sem pedig Ejnstejnről, hanem csak Ajnstajnról. Lábjegyzetek: 1 A szlovákban a kenozoikum, a németben a Känozoikum vagy Zänozoikum alakokat használják. Vö.: a gör. paidagogos, a lat. paedagogus, a ném. Pädagoge, a magy. pedagógus és a szlov. pedagóg kifejezéseket. Vannak tudósok, akik ezt a kort neo- zoikumnak (neos = kainos = új) is nevezik. 2 Az eidos főnév az idein (összefügg a lat. videre, a szlov. vidieť és vedieť, a ném. wissen = tudni igékkel) = meglát, megismer, megtud ige származéka, jelentése: alak,idom, jelenség, faj, de jelenti a minden létező ősképét is, amire Platon az eidoson kívül az idea kifejezést is használta. Az eidos és az idea tehát Platónnál ugyanazt jelenti. Az idea elnevezést a latinba Seneca vitte át , aki szó szerint a következőket írja (Epist. 58, 18): „Ideas vocat (Plato), ex quibus omnia, quaecumque videmus, fiunt et ad quas cuncta formantur... idea est eorum, quae natura fiunt, exemplar aeter- num.” (Ideának nevezi (Platon) azt, amiből minden, amit látunk, keletkezik és amely szerint minden alakot ölt... az idea minden természetes úton létrejött dolognak örök példaképe). A latinból, amelynek alaktani rendszerébe könnyebben beilleszkedhetett, mint a nehézkesen ragozott eidos (a gén. eidos, ilyen ragozás a latinban nincs) került az idea a többi nyelvbe. Az idea főnév töve, ahogy már ezt fentebb említettük, azonos a lat. videre (szlov. vidieť = látni) ige tövével. Jelenti tehát a dolgok (a világ) látását, szemlélését, az azokról alkotott fogalmat. Az idea, mint filozófiai szakszó a latinban fogalmat jelent. így már könnyebben megérthetjük, hogy miért jelenti az ideológia (tkp. a nézetekről szóló tan, szó szerinti fordításban nézettannak is nevezhetnénk) az eszméknek, az erkölcsben” a tudományban, a művészetben, a vallásban kifejeződő rendszerét és az azokról szóló tant. 151
