Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1978-10-01 / 2. szám - Simon László: Új szemléletű alapiskolai kémiai tanterv

A hólyaghúzó és idegbénító mérgező anyagok, alkalmazásuk módszerei, ha­tásuk az élő szervezetre. A védekezés alapelvei. A lakosság figyelmeztetésének módjai. A levegő, talaj, élelmiszer, ivóvíz, takarmány és a növényzet meg­fertőzése mérgező hatású anyagokkal. Az élelmiszer és a víz védelme. A tananyag összefoglalása, rögzítése és elmélyítése. Bemutató és tanulói kísérletek: Hidrogéngáz egyesítése klórgázzal, robbanó elegyek (durranógáz próbák). Az oxidok reakciói vízzel, savakkal és hidroxi- dokkal. A nátrium-hidroxid és a kénsav reakciójának sztóchiometriai arányai. 2. számú laboratóriumi munka: Sóképződés sav és fém reakciójakor és két só egymásra hatásakor. A sók oldhatósága különböző oldószerekben. 3. A kémiai reakciók energiaváltozásai. Tüzelőanyagok. Az ipari termelésben fontos fémek előállítása (9 óra) A hőtermelő és hőelnyelő reakció energiaváltozásainak kapcsolata a nem szigetelt hőrendszerek energiaváltozásának viszonylatában. A reakció mólhője és kifejezése reakcióegyenletekben (az égetett mész példájával). A termodinamika első törvénye. Az anyagok égése levegőben, mint a hőtermelő reakciók példája. A gyulladási hőmérséklet. Gyúlékony anyagok. Harci gyúlékony anyagok. A láng. A láng oltása. A tűzoltó készülékek és használatuk. A tűzoltás alap­elvei. A napsugárzás jelentősége a természetben. A napsugárzás energiájának átvitele és „raktározása“ a szervezetekben. A lélegzés példa az élő szervezetek testében végbemenő hőtermelő reakciókra. Az energia forrásai. Gáz, folyékony és szilárd tüzelő anyagok. Az égéshő és tüzelőanyagok fűtőértéke. A tüzelőanyagok felhasználása és értékelésük. A tü­zelőanyagok dúsítása. A jövő energiaforrásai. A tüzelőanyagok felhasználása és a környezet. Az iparilag fontosabb fémek gyártásának alapelvei (az oxidok redukciójának az elve alapján). A nyersvas gyártása és nemesítése. A nyersvas gyártásakor és nemesítésekor lejátszódó reakciók áttekintése. A tananyag összefoglalása, rögzítése és elmélyítése. 4. A kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezők (12 + 1 óra) A kémiai reakciók lefolyásának általános feltételei. Az érintkezési felület szerepe a heterogén reakcióknál (eloszlatott anyagok, keverés) gyúlékony anyagok robbanásveszélye. A töménység hatása a kémiai reakciók sebességére. A töménység hatásának tanulmányozása modellanyagokon. Az ütköző részecs­kék számának a növelése adott térfogatban, vagyis a koncentráció növeke­désének hatása. A hőmérséklet hatása a kémiai reakciók sebességére. A hőmérséklet ha­tásának tanulmányozása, a kémiai reakciók lefolyásának a befolyásolása a termelésben. A katalízis és a katalizátorok. A katalizátorok hatása a kémiai rekaciók lefo­lyásának a sebességére. A katalizált reakciók példái, a katalizátorok hatása és a reakciókban való részvételük. A katalizált reakciók alkalmazása az ammóniagyártásban és az olajok hid- rogénezésekor. Biokatalizátorok. A biokatalizátorok és a katalizátorok meg­különböztetése. A katalizátorok különleges hatásai (enzimek, vitaminok, hor­monok). Alapvető gyártásfolyamatok alkalmazása, példák. Az elavult és korszerű technológiai berendezések összehasonlítása a termelés növelésének a viszony­latában. 57

Next

/
Thumbnails
Contents