Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)

1978-10-01 / 2. szám - Simon László: Új szemléletű alapiskolai kémiai tanterv

2. számú laboratóriumi munka: A nátriumklond keletkezése nátriumból és klórgázból. A harmadik periódusba tartozó elemek sajátságai.

4. A kémiai reakciók és a vegyülési arányok (14 + 1 óra]

A fizikai változás és a kémiai átalakulás és összefüggések. Példák a kémiai reakciók lefolyására és átalakulására. A reagáló anyagok és a keletkező termékek. A kémiai reakciók. Tömeg- és energiaátalakulások kémiai reakciókban. Lomonoszov M. V. és Lavoisier A. I. tömegmegmaradásának törvénye. A hidrogén egyesülése klórral, oxigénnel és nitrogénnel, a víz és az ammó- nium-hidroxid bomlása. Az egyesülés és bomlás mint a kémiai reakciók legegyszerűbb típusai. A kémiai reakciók feljegyzése, a reakcióegyenletek.

A metán, ammónia és a hidrogén-fluorid (vegyülési arányuk, képletük, molekuláik összetétele és szerkezete, az elemek oxidációs száma, a felsorolt hidri- dek sajátságainak az értelmezése a periódusos rendszerbeli helyük alapján) Az ammónia ipari előállítása és felhasználása.

A kloridok és oxidok, képletük és oxidációs számuk, a kloridok és oxidok nevezéktana.

A kloridok és oxidok sajátságainak értelmezése az elemek periódusos rendszerbeli kapcsolatának viszonylatában. A vegyületek mennyiségi összetétele, kifejezésük és kiszámításuk — az anyagmennyiség egysége.

A tananyag összefoglalása, rögzítése és elmélyítése.

Bemutató és tanulói kísérletek: A különböző sajátságok változásával járó reakciók példái (halmazállapot, szín, szag és egyéb változások). A tömegváltozások megfigyelése nyílt és zárt rendszerekben. A hidrogén égése oxigén-, klór-, és széndioxid gázban. A hidrogén és az oxigén mennyiségi egyesülése. (Vegyülésük aránya.) A hidrogén és az oxigén kvantitatív szintézise.

3. számú laboratóriumi munka: A réz és a kén vegyülési aránya egyesüléskor.

5. Az anyagok szerkezete és sajátságai, halmazállapotok (11 + 1 óra)

A szénhidrogének és rendszerbe foglalásuk alapelvei (alkánok, alkének, al- kinek, cikloalkánok, arének, heterociklusos szénhidrogének). A szénhidrogén molekulák összetétele, szerkezete és sajátságaik (példák: metán, etán, propán, bután, étén, propén, butadién, étin, benzol, naftalin). Az izoméria fogalma.

Az alkán homológ sorozat sajátságainak változásai a relatív molekulatömeg függvényében. A telítetlen szénhidrogének polimérjei.

Az anyagok fázisátalakulásai a nyomás és a hőmérséklet függvényében (példák: szénhidrogének szétválasztása).

A földgáz, a kőolaj és a szén, mint energiahordozók és mint vegyi nyersanyagok, iparágazatok és a nyersanyagokból készült termékek. Motorhajtó üzemanyagok, benzin, gázolaj, kenőolajok.

A tananyag összefoglalása, rögzítése és elmélyítése.

Bemutató és tanulói kísérletek: A szénhidrogének sajátságai. Az alkánok forráspontja a relatív molekulatömeg függvényében. A kőolaj lepárlása, az elegyek lepárlási görbéje. A szénhidrogének égése. Az alkánok és alkinek kimutatása brómmal.

4. számú laboratóriumi munka: A kőolaj lepárlási termékeinek sajátságai.

6. Oldatok (11+1 óra)

A biner (esetleg bonyolultabb) oldatok anyagi rendszerei. Gáznemű, folyékony és szilárd oldatok példái. Az oldatok összetétele és kifejezésük (tömegarány, százalékos töménység). Az oldatok sajátságainak függése az összetétel55