Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Simon László: Új szemléletű alapiskolai kémiai tanterv
ban, f6sték- és lakkiparban, textiliparban, kozmetikai iparban, háztartásokhoz bizonyos kémiai ismeretekkel kell rendelkeznünk. A kémia a természettudományi tantárgyak közül legalkalmasabb arra, hogy a kémiai anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait, a lejátszódó változások törvényerűségeit a tanulók megfigyelés és kísérlet alapján meg ismerjék, megértsék. Az új szemléletű általános iskolai kísérleti kémiai tanterv oktatási és nevelési rendszerünk továbbfejlesztésének a szerves részét képezi. A tananyagban az általános kémiai ismeretek fontos szerepet töltenek be, amelyek a ké- mai valamennyi tudományágazatát áthatják. A tudományok differenciálódó sa mellett a határtudományok fejlődése igen jelentős, amelyekben az egyes természettudományos ismeretek integrációjára is sor kerül. Ebből a szempontból az új tantervben a tantárgyak közötti kapcsolatok koordinációja is bizonyos mértékben megvalósul. A kémiában tantárgyak koordinációja mellett mindenekelőtt a korszerű szemlélet kialakítása a legfontosabb,. Ennek alapját az általános összefüggések megértése képezi, amelyek a természettudományokat egységbe foglalják és így hozzájárulnak az egységes természettudományos gondolkodásmód megalapozásához. Az új tananyag elősegíti a gondolkodásra való nevelést és szükségszerűen hozzájárul a tanulók lexikális ismereteinek a csökkentéséhez. Ha a tanulók az általános érvényű törvényeket ismerik, ítéletalkotó képességük könnyebben és gyorsabban fejleszthető, ami abban is megnyilvánulhat, hogy a tananyag feldolgozása és bővítése jobban és gyorsabban megoldható. Az új általános iskolai kémiai tantervi koncepció a tanulók természettudományos műveltségének a megalapozását is figyelemmel kíséri. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztésében a szaktárgyak rendszere, vagyis a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz stb., továbbra is megmarad, azonban a szaktárgyak belső integrációjának a biztosítására fokozott figyelmet fordítunk. így például sor kerül a szervetlen és szerves kémia tantárgyak bizonyos fokú integrációjára. Ez azért lehetséges, mert mind a szervetlen, mind a szerves kémiában már ezen a szinten, például a kémiai kötések alapján, az anyagszerkezeti alapon való tárgyalásra, igen nagy lehetőség kínálkozik. Az új tananyagban az energetikai szemlélet megalapozására a kémiai reakciók folyamatának a tárgyalásában van lehetőség. Az említett szemlélet mind a 7., mind a 8. osztályos tananyagot áthatja. Általános iskolai kémiaoktatásunk korszerűsítésének egyik fontos alapelve az, hogy a leíró jellegű, egyedi példákkal manipuláló ismeretek helyett a gondolkodást, vagyis az értelmi nevelést hangsúlyozza. Arra törekedünk, hogy a jövőben a tananyag ne tartalmazzan tudományos szempontból nem helytálló ismereteket, fogalmakat. Ezeket az egyes iskolatípusokon a tartalmi ismeretek hibás szemlélete miatt később ne kelljen újból átértékelnünk. Mivel az ismereteknek összhangban kell lenniük a tanulók életkori sajátosságaival, így a tananyagban számos kérdés tárgyalása „nyitott“ marad annak érdekében, hogy a felsőbb-iskolatípusokban az újabb ismeretek törésmentesen kapcsolódhassanak. Az új tanterv a tanulók személyiségének és képességeik fejlesztését is célul tűzte ki. A tananyagban ezért olyan tevékenységek is bekerültek, amelyekre a kémiaoktatás a maga módján egyáltalán vállalkozhat. A tervbe vett bemutató, tanulói és laboratóriumi kísérletek is ezt a célt szorgalmazzák, hiszen a kémia, ha laboratóriumi keretek között is a kérdéseket a természetnek teszi fel. Nyilvánvaló, hogy a kémia kísérletek nélkül nem tanítható. Ha erről lemondanánk, ez annyit jelentene, hogy az objektív valóság megismerésének ezen alapvető módszerétől tekintenénk el. 51
