Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Ondrejčeková, Erika: A helyes orosz kiejtés elsajátítása iskoláinkban
Erika Ondrejčeková A helyes orosz kiejtés elsajátítása iskoláinkban A Nitrai Pedagógiai Fakultás magyar részlegén tanuló hallgatók pedagógiai gyakorlatának ellenőrzése alkalmával lehetőségünk volt az utóbbi években számos orosz nyelvi órát meglátogatni. A megfigyelés során igyekeztünk meghatározni azokat a legfőbb negatív tényezőket, amelyek károsan befolyásolják az orosz nyelvtanítás eredményességét a magyar tanítási nyelvű iskolákban. A legnagyobb hiányosságot a tanítók nem kielégítő szaktudása okozza, az a tény, hogy az orosz nyelvet nagy százalékarányban képesítetlen tanítók tanítják. További negatív tényezők az elavult tankönyvek es tantervek, a nem eléggé hatékony tanítási módszerek és a nem kielégítő mennyiségű szemléltető anyag. Az orosz nyelv tanításának ellenőrzése, amelyet az Oktatási Minisztérium megbízásából a Nové Zámky-i és a komárnói járásban végeztünk, igazolta előzetes megfigyeléseinket. Az ellenőrzés első szakaszában az orosz nyelv kiejtésének elsajátítására . összpontosítottuk figyelmünket. Ezen a téren nagy hiányosságokat tapasztaltunk, amelyek nagymértékben a tanulók orosz nyelvi megnyilvánulása érthetőségét zavarják. A kiejtés elsajátítását elsősorban azért tartottuk fontosnak, mivel a nyelv kiejtése a nyelvtevékenység valamennyi formájában jelen van. A felmérés alkalmával főképp az orosz kiejtés begyakorlásának módszereit és eljárásait figyeltük meg, értékeltük a magyar tanítási nyelvű iskolák orosz nyelvi tankönyveiben a kiejtéssel foglalkozó tananyag kiválogatását, gradáció- ját és bemutatását, megfigyeltük, hogyan realizálják a tantervi követelményeket a tanmenetekben, és ellenőriztük a 9. osztályos tanulók kiejtésének színvonalát. AZ OROSZ KIEJTÉS BEGYAKORLÁSÁNAK MÓDSZEREI A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban lényegében fordító-grammatikai módszerrel tanítják az orosz nyelvet, s ezt az eljárást mechanikusan kombinálják a direkt módszer egyes elemeivel. Az eredmény: a tanulók nyelvismerete és nyelvkészsége igen gyakran egymástól elszigeteltek. Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakulása nem alkot egységes folyamatot. Az orosz kiejtés tanításának ugyanazok a hiányosságai, mint az említett tanítási módszernek, s ez abban nyilvánul meg, hogy a tanulók tudatában nem alakul ki kapcsolat az idegen nyelvi hangzók kiejtésének kinesztétikai, akusztikai és verbális jellegzetessége között. A tanulók a kiejtést utánzással vagy ösztönösen sajátítják el. Az utánzáson alapuló kiejtési gyakorlatokat rövid és gyakran nem megfelelő elméleti bevezetés előzi meg. A tanítók a kiejtés tanításakor még napjainkban is az orosz szöveg grafikai és nem a hangzási alakjából indulnak ki, ami alapvető hiba. Olyan szélsőséges esetekkel is találkoztunk, hogy a tanító megismertette a tanulókat az új betűkkel, de azok kiejtéséről nem közölt semmit annak ellenére, hogy nehezen ejthető hangzókról volt szó. 47
