Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-10-01 / 2. szám - Bertók Imre: Az esethomonimia és az esetszinonimia a magyar nyelvben
ság előkészítésében az új rendszer érvényesítésének sikerét elsősorban a jól felkészült pedagógiai dolgozók mindennapi oktató-nevelő munkája dönti el. 1978 szeptemberétől Szlovákiában már 117 középfokú szaktanintézetünk lesz. Iparitanuló-képzésünk történetében először fordul elő. hogy a munkásifjúság felkészítése középiskolai szinten történik, és ennek megfelelően új típusú középiskolák jönnek létre. A középfokú szaktanintézetek megszervezése iparitanuló-képzésünk fejlődésének legforradalmibb változása. Ezek az iskolák helyzetüknél fogva és a felvett tanulók részarányát tekintve a középfokú oktatás legnépesebb kategóriáját fogják képezni, miközben megőrzik alapvető társadalmi szerepüket: a szakképzett munkások szakszerű előkészítését. Hogy ez a típusú középiskola eleget tehessen oktató-nevelő feladatának, szükséges az anyagi-technikai feltételek biztosítása is. Okvetlenül szükséges, hogy megfelelő térségekkel rendelkezzen, s hogy modern didaktikai és termelési technikával és segédeszközökkel szereljék fel. A tanítási dokumentumokat és tanítási segédeszközöket sikerült biztosítani az átszervezés II. szakaszára. A jelenlegi átmeneti tankönyvhiány megköveteli, hogy a legcélszerűbben használjuk fel a létező tankönyvalapot. A hiányzó tankönyveket az egyes kerületek és szaktanintézetek közti megegyezés alapján biztosítják többek közt a gimnázimok és a szakközépiskolák tankönyvalapjából. Most már csak arról van szó, hogy a vezetés valamennyi fokán valamennyi dolgozó alaposan megismerkedjen az iparitanuló-képzés átszervezésének minden dokumentumával, *s hogy így teljesítsük az SZSZK Oktatási Minisztériuma pedagógiai-szervezési utasításaiban meghatározott feladatokat. Az egyes nyelvek az önálló fogalmi jelentőségű szavak közötti viszonyt, kapcsolatot, összefüggéseket nagyobbára járulékos (akcidentális) szavak segítségével fejezik ki. A szlovák nyelvben a járulékos szavakat az esetragmorfémák és az elöljárószavak alkotják. Az utóbbiakhoz soroljuk az elsődleges és másodlagos elöljárószavakat. A másodlagos elöljárószavak kategóriájába soroljuk még az abszolút határozói geneveket (nepozerajúc na, odhliadnuc od), a denominális konstrukciókat (na základe v mene, v dôsledku, v prospech) és az állandósult komplex elöljárószavakat (so zreteľom na, bez ohľadu na, na rozdiel od). A magyar nyelvben a járulékos szavakat az esetragmorfémák és a névutók alkotják. Az utóbbiakat képezik az egyszerű névutók (alatt, fölött, óta, szerint), a ragvonzó névutók (-n át, -vei együtt, -hoz képest, -tói távol), a rágós névszói névutók (alapján, folyamán, révén, táján) és az esetenként névutószerű kifejezések (árán, céllal, hiányában, mértékben, nevében, -hoz viszonyítva). A magyart mint agglutináló nyelvet általában az jellemzi, hogy a szófajok élesen nem különülnek el egymástól, ebből adódik az is, hogy csak tágabb értelemben beszélhetünk esetragmorféma-rendszerről. A névszókhoz ugyanis Bertók i mre esethomonimia és az esetszinonimia a magyar 37
