Szocialista Nevelés, 1978. szeptember-1979. június (24. évfolyam, 1-10. szám)
1978-09-01 / 1. szám - Bernáth Miklós: "Ismerd meg a szlovák nyelvet" című verseny / A csehszlovák közoktatás továbbfejlesztésének tervezete
sabb sajátabb kultúrával és társadalmi élettel rendelkezünk. Megkezdődött a saját belső, autochton fejlődésünk, és így kultúránk az egyetemes magyar kultúrával nincs egyszerű rész-egész viszonyban, de nem is a szlovák kultúra magyar nyelvű válfaja. Kultúránk szlovákiai és magyar. Ugyanakkor az országaink közti kulturális egyezmények keretében a magyar oktatásügytől kapott segítség — a rádió, a televízió, a sajtótermékek, és a magyarországi könyvek szinte korlátlan élvezetével együtt — megteremti az egyetemes magyar kultúrához és a magyarországi anyanyelvi kultúrához kötődés jó lehetőségeit. Tankönyveinket pl. a Budapesti Országos Pedagógiai Intézet szakemberei véleményezik, sok tankönyvünket Magyarországon lektorálják, többek közt nyelvi szempontból is, hogy az itteni tankönyvek nyelve azonos legyen a magyarországi nyelvi szinttel, szokásokkal, normákkal. Jelentős részleteket veszünk át a magyar tankönyvekből; irodalom-, nyelvtan-, és történelemkönyveink jó része magyar átvétel. Alapelvünk: a magyar nemzetiség tankönyvei nem lehetnek gyengébbek, mint a magyarországi vagy mint a szlovákiai tankönyvek. Ami ugyanis a cseh vagy a szlovák tankönyvekben jobb, azt onnan, ami Magyarországon jobb, azt onnan vesszük át. Ezenkívül pedagógusaink rendszeresen járnak Magyarországra továbbképzésekre, de Magyarországról is sűrűn jönnek előadók hozzánk. A kapcsolatok egyre bővülnek, mélyülnek. — Befejezésül engedjen meg egy személyes kérdést. Látom az íróasztalán a fölhalmozott kéziratokat. Min dolgozik? • Jó néhány éve foglalkoztatott a probléma: a többnyelvűség művelődési közege. Először a Magyar Tudományos Akadémia didaktikai albizottságában tartottam erről előadást, majd Prágában és Nyitrán beszéltem róla kutató pedagógusoknak, később gyakorló pedagógusokkal is beszélgettem a prob lémáról. így állott össze kötetté a téma, de még sok hónap munkája kell hjoz- zá, hogy a bratislavai Pravda Kiadónak átadhassam a kéziratot. Ezzel az írásommal is ahhoz szeretnék hozzájárulni, hogy az embereket ne az igazság birtoklásának természetfeletti előjoga vagy a tévedhetetlenség biztonságérzete jellemezze, hanem — egész életre szólóan — az önmagát vizsgáztató igazságkeresés. Győri György »Ismerd meg a szlovák nyelvet« című verseny A Bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézet az idén 1978. június 8-án Bratislavá- ban rendezte meg az „Ismerd meg a szlovák nyelvet” cimű kerületi nyelvi versenyt a magyar tanítási nyelvű kilencéves iskolák nyolcadikos tanulói számára. A versenyzők tudása évről évre színvonalasabb. Ez is bizonyítja az iskolai szlovák nyelvoktatás, valamint a tanulók nyelvi készségének és felkészültségének javulását. Ezzel párhuzamosan a verseny fel tételei is változnak és fokozódnak a követelmények. Az idei verseny folyamán nagyon kevés nyelvtani hiba fordult elő, a versenyzők kiejtése nagyon jó volt, sőt több esetben fel sem lehetett ismerni, hogy a versenyzők magyar anyanyelvűek. A versenyzők nevük és járásuk felfedése nélkül versenyeztek, hogy a bíráló bizottság tárgyilagosan állapítsa meg a helyezéseket. A csapatversenyben a nyolc járás egy- egy csapattal képviseltette magát. A nyelvi környezet (vegyes lakosságú, illetve túlnyomórészt magyar nyelvi környezet] alapján két csoportban versenyeztek az egyes járások csapatai. Az I. csoport helyezései: 1. Bratislava (város), 2. Nitra (járás), 3. Bratislava-vidék, 4. Levice (járás). A II. csoport helyezései: 1. Galanta (járás], 2. Komárno (járás), 3. Nové Zámky (járás), 4. Dunajská Streda (járás). A vers és próza előadásában az egyéni versenyben az 1. helyet Kutko Erzsébet (Jur nad Hronom) nyerte el. A 2. helyen Méry Andrea (Malinovo) és Csóka Zoltán (Podunajské Biskupice) osztozkodtak. A 3. helyet Bedecs Ildikó (Galanta) szerezte meg. Gratulálunk a tanulók pedagógusainak. Bernáth Miklós 23
