Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)

1977-10-01 / 2. szám - Csiffáry László: Jegyzetkészítés fizikaórán

da a katonáról — szovjet, A völgy — szlovák, Félbeszakadt dal — szlovák, Hol­nap már késő lesz, szlovák stb. Végül leszögezhetjük, hogy az iskolai film és a történelmi film alkalmazásának csak akkor van értelme, ha az nem pusz­ta „mozizás”, hanem tudatos és tervszerű pedagógiai tevékenység. Ezért a pedagó­gusnak ismernie kell a filmet, és didakti­kailag fel is kell dolgoznia. A film szer­ves része az oktató-nevelő tevékenység­nek. Felhasznált szakirodalom: 1. PhDr. Dušan Hapala, CSc.: Školský film vo výchovno-vzdelávacom procese [Učebné pomôcky, n. p., Banská Byst­rica, 1974) 2. Július Trebišovský a kol.: Školský film a diafilm v teórii a praxi (Slovenké ped. nakladateľstva, Bratislava, 1961) 3. Vasiľ Franko: Organizačné formy deje­pisného vyučovania (SPN Bratislava, 1973) 4. Történelemtanítás A Művelődésügyi Minisztérium módszertani folyóirata. Bu­dapest, XV. évfolyám, 6. szám (1970) 5. Történelemtankönyv a 9. oszt. számára, SPN Bratislava, 197^. {'\éi Jegyzetkészítés fizikaórán Csiffáry László Tanítóink körében általában két nézet uralkodik ezzel a témával kapcsolatban. Az egyik tábor tagjai azt a nézetet vall­ják, hogy elégséges a könyv, melynek anyagát a tanító magyarázata kiegészíti, s a füzet csak arra való, hogy az esetle­ges példákat oldjuk meg benne. A másik tábor tagjai pedig amellett kardoskodnak, hogy igen is szükség van arra, hogy a tanulók az órán hallottakat jegyzet formá­jában a füzetben rögzítsék. Itt rögtön felvetődik a kérdés, vajon milyen füzetet használjunk? A legcélszerűbb az 540-es füzet használata, mivel ez elegendőnek bi­zonyul az egész évi anyag kijegyzetelé­sére. Vajon van-e létjogosultsága a jegyzet­nek, vagy elégséges a könyv? Könyveink — elég vaskosak. Mindez nem kis időt vesz igénybe, különösen azoknál a tanu­lóknál, akik nehezebben tanulnak, vagy esetleg magoló típusúak. Az ilyen tanulók nem képesek arra, hogy a hosszabb szö­vegből kiválasszák a lényeget, és csak azt tanulják meg. Számukra minden, ami a könyvben van, egyaránt fontos és meg­tanulandó. Szokásos kérdés ilyen esetek­ben: „Szóról szóra?” Míg az ilyen típusú tanuló szorgalmával átrágja magát a fel­adott anyagon, addig a nehezebben tanu­lót a feladott anyag mennyisége elijeszti, és esetleg csak az első bekezdést — vagy még azt sem — tanulja meg, és utána sutba dobja a könyvét. Figyelembevéve a mondottakat megállapíthatjuk, hogy tanu­lóinkat meg kell tanítanunk tanulni, s ezért van szükség a jegyzetelésre. A jegy­zeteléssel nem egyenértékű a könyv meg­felelő sorainak aláhúzása, mint lényeges tananyagé, amelyet meg kell tanulnia a tanulónak, hogy a következőkben megért­se majd az új anyagot, ill., hogy tisztán lássa a kétféle anyag összefüggését. Ez része a könyvhasználatra tanításnak. Milyen legyen a jegyzet formája? Itt több lehetőséggel állunk szemben. Ki-ki a szerinte legmegfelelőbbet, a legcélraveze­tőbbet használja fel. Ez osztályonként is változhat: függ az osztály érdeklődésétől és összetételétől, ill. adottságaitól. Említsünk meg néhány formát. A leg­gyakrabban előforduló forma, amikor az anyag leglényegesebb részeit egy-egy mon­datban, vagy néhány szóval pontokba fog­lalva rögzítjük a táblára, ahonnan a ta­nulók azt lemásolják a füzetükbe. A ké­sőbbiek során a táblai felírás elmaradhat, és magyarázat közben a hangsúly meg­változtatásával figyelmeztethető az osztály a mondottak lényeges voltára, aminek jegyzet formájában a füzetbe kell kerül­nie. Ha tanulóink ehhez hozzászoknak, akkor a későbbiek során már önállóan is képesek lesznek arra, hogy a könyv egyes részeit kijegyzeteljék. Példaképp néz­zük a következő jegyzetet: Elektromágneses indukció A. Villamos feszültség keletkezése mágne­ses tértől 1. Mágneses jelenség elektromos vezető körül 2. Ennek fordítottja: tekercsbe dugott mág­nes, a műszer mutatója kitér, míg a mozgás tart 3. A feszültség és erősség függ a tekercs menetszámától, a mágnes erejétől és a mozgatástól 54

Next

/
Thumbnails
Contents