Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-10-01 / 2. szám - Mózsi Ferenc: Köszöntjük Csanda Sándort - Csanda Sándor: Komédia Balassi Menyhért árulásáról
két, hírneve a föld mindkét pólusát eléri stb. stb. Az emlékkövet az apját „nagyra becsülő” fia, István állítatta. A középkori síremlékekre általában ilyen szövegeket szoktak vésni, de Balassi Menyhárt esetében feltűnő a dicséretek halmazása, mert életében annyi rosszat írtak róla, s egy névtelen szerzőtől származó dráma kora legaljasabb magyar főuraként ábrázolja. Az epébe mártott tollal írt szatíra címe: Komédia Balassi Menyhárt árul- tatásáról, mellyel elszakada az magyar- országi második választott Jánoss királ- tul. Nyomtattatott Abrudbányán, 1569-ben. Kiadója Karádi Pál, aki unitárius pap, majd püspök volt, de abrudbányai nyomda létezéséről azóta sem került elő adatszerű bizonyíték. A Komédia megértése érdekében vázlatosan ismertetnünk kell Balassi Menyhárt életének legfőbb eseményeit. A széleskúti sírfelirat szerint 1511-ben született. 1568. február 9-én Bécsben halt meg. Apja a mohácsi csatában elesett Szörényi bán, öccse János, a költő Balassi Bálint apja volt. Politikai pályafutását az erdélyi Zá- polyai János király híveként kezdte, aki őt Hont megye főispánjává nevezte ki. 1542-ben az erdélyi országgyűlés elítéli Balassi garázdálkodásait, s ekkor Habsburg Ferdinánd királyhoz pártol. [Ezt tartották első árulásának.) 1543-ban barsi főispánként elveszi az özvegy Thurzó Annát, s vele együtt megszerzi Léva várát. 1544-ben bátran kitör a Lévát ostromló törökre, s a szálkái mezőn legyőzi az esztergomi basa hadait. Léva, Szitnya és Csábrág váraiból indított fosztogató portyázásai miatt a király 1548-ban sereget küld ellene, amely beveszi a várakat, de Menyhártnak sikerül Erdélybe szöknie, ahol Izabella királynő egyik vezére lesz. 1551-ben elkíséri Izabellát Kassára, itt átáll Ferdinánd királyhoz, s az ő csapataival harcol Erdély meghódoltatásáért Lip- pánál, a török elleni harcban megsebesül. Ferdinánd király nemsokára kinevezi a magyarországi hadak főkapitányává. Miután a Habsburgok erdélyi pozíciói meginogtak, 1556-ban segíti Izabella visszatérését Lengyelországból, s az erdélyi sereg fővezére lesz. A királynő 1558-ban őt biz- za meg egy állítólagos összeesküvés vezetőinek, (Bebek Ferenc és a Kendiek) törvénykezés nélkül való kivégzésével. Ekkor kapja jutalmul legkedvesebb erdélyi várait: Szatmárt, Tasnádot és Nagybányát. Balassi 1562 elején visszapártol Ferdi- nándhoz (erről az „árultatásáról” szól a dráma), akitől jutalmul bárói címet, Det- rekő (Plavecký Hrad) várát és más javakat kap. Még ebben az évben Hadadnál (21 éves Boldizsár fiával együtt) győzelmesen harcol az erdélyiek ellen. 1564-ben saját és Zay Ferenc kassai kapitány csapataival együtt leszüreteli az erdélyi fejedelem meggyesaljai szőlőjét, de erre alaposan ráfizet, mert távollétében Báthori István váradi kapitány megtámadja és beveszi Szatmárt, elveszi Balassi kincseit, foglyul ejti feleségét, lányát és egyik fiát. A következő években mindent megpróbál családja kiszabadítására, de az erdélyiek hajthatatlanok. Az új császár, Miksa, 1565-ben törvénytelenül fogságba veti a hozzá követségbe érkező Báthori Istvánt (kíséretével együtt), s cserébe értük Balassi családját kéri — hasztalanul. Felesége és lánya 1567-ben az erdélyiek fogságában hal meg, s ebben az évben Balassi letörten, betegségére hivatkozva visz- szavonul a katonai pályától. Boldizsár nevű fia a hatvanas években a bécsi királyi udvarban nevelkedik, Miksa asztalnok- ká nevezi ki. Majd Linzben lakik, s innen hazalátogat apja detrekői várába is (ezzel lehet kapcsolatos a Komédia 5. felvonása), 1567-ben meghal. Balassi Menyhárt kisebbik fia, István, apjához hasonlóan buzgón támogatja a protestánsokat, valószínűleg segít Bornemissza Péter megszöktetésében (a bécsi börtönből), majd nemcsak menedéket ad az üldözöttnek a detrekői várban, hanem bőkezűen támogatja a katolikus klérust és a Habsburgokat bíráló könyveinek kinyomtatását is. A Balassi-komédia a XVI. századi magyar irodalom egyik legfeltűnőbb alkotása; már sokan és sokat írtak róla, főként szerzőjének kilétét kutatva. A dráma szereplői létező személyek, s a benne említett eseményeket is általában megtörténteknek vélik a kutatók, sőt a köz- tudatban is olyan kép alakult ki Balassi Menyhártról, amilyen a szatírában található. A mű öt részre, felvonásra van osztva, de az utolsó már nem Menyhártról, hanem (minden átmenet nélkül) fiáról, Boldizsárról szól. Az első két rész színhelye a széleskúti templomtól is jól látható Detrekő vára. Balassi Menyhárt Bécsbe, a királyhoz küldött emberének visszatérését várja, de mindjárt első mondata ilyen „tökéletes” önleleplezés: „Az nagy Istenre mondom, ne hozna csak jó választ, ismég ugyanolyan könnyen elárulnám a királt, mint az előbb nagy sokszor, és im utolszor az erdélyi vajdát.” Szolgája, Kasza Mátyás is újabb árulásra bíztatja, melynek tervét a szerző kissé zavarosan adatja elő Balassival. A továbbiakban az ismeretlen szerző — mintegy mellékesen — Ballasi kapzsiságát és fösvénységét gúnyolja ki: Balassi azt mondja szolgájának, hogy vágassa le 44
