Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)

1977-10-01 / 2. szám - Dvorskyné Kucsera Katalin: A csehszlovák közoktatásügy fejlesztésének gyakorlata iskolánkban

melynek minden kartársunk előfizetője (ezt mint erkölcsi kötelezettséget ér­telmezzük). A korszerű oktatás egyik fontos feltétele a korszerű tanítási segédeszköz. Iskolánk célszerűen felszerelt 5 szaktanteremmel rendelkezik, ebből 3 a ter­mészettudományi tantárgyak tanítására szolgál. Az igazgatóság évente jelen­tős összeget fordít az egyes szertárak állományának bővítésére. A kabinetszerű oktatást, mint távlati tervet, előkészítjük. 1974—76-ban a szertárak bővítésé­re álagosan 70 000 koronát fordítottunk. A matematika-fizika-kémia és bioló­giaszertárak leltári értéke 1976. december 31-én 859 892 Kčs volt. A korsze rű oktatást 7 írásvetítő, 9 diaprojektor, 2 epidiaszkóp, 4 episzkópepirex, 3 film­vetítőgép, 3 hurokfilm vetítésére alkalmas készülék és 15 REPEX oktatógép segíti. Az audiovizuális berendezéseken kívül az alapiskola alsó tagozatán munka­lapokat, a felső tagozatán pedig a didaktikus és a tematikus didaktikus tesz­tek egész sorát használják a tanítók. A tematikus didaktikus tesztek jól hasz­nosíthatók a tanulók tudásszintjének ellenőrzésére. A gimnáziumi osztályok számára nem rendelkezünk központilag kiadott didaktikus tesztekkel. Ezeket a legtöbb tantárgyból iskolánk pedagógusai készítik. Jó tapasztalataink vannak a fizikai témazáró feladatlapokkal. Minden természettudományi tanárgyból, de némely társadalomtudományi tan­tárgyból is jól működő szakköreink vannak. Tanulóink egy része látogatja a K. G. Pionírpalota mellett működő szakköröket is, sőt egy tanulónk a Komen- ský Egyetem Természettudományi Karán szervezett ismeretterjesztő fizikakor tagja. Törekvéseink visszatükröződnek azokban az eredményekben, amelyeket ta­nulóink évről évre elérnek a különböző olimpiákon, másrészt megmutatkoznak a tanulók helyes pályaválasztásában. Iskolánkat az utóbbi négy évben 211 ta­nuló képviselte a matematikai-fizikai, kémiai és biológiai olimpiai versenye­ken, aminek jó visszhangja volt mind a felettes hatóságok, mind pedig a szü­lők körében. A tanulók pályaválasztását két szakképzett pedagógus irányítja. Arra tö­rekszünk, hogy összhangba kerüljön a tanulók és a szülők továbbtanulásra vonatkozó elképzelése és a társadalmi igény. Tudatában vagyunk ugyanis an­nak, hogy az ember azon a pályán tudja magát leginkább realizálni, amelyet szeret, mert ott örömmel dolgozik. így az 1974-ben érettsigezett tanulók 30,3 százaléka, az 1975-ben érettségizettek 27,4 százaléka és az 1976-ban érettsé­gizettek 36,0 százaléka jelentkezett természettudományi, illetve technikai irányzatú főiskolákra, ill. szakosító ún. felépítményi iskolákra. Iskolánkban 1959 és 1972 között 820 tanuló érettségizett a nappali tagozaton. Közülük 277-en szereztek diplomát, ami a tanulók 33,8 százaléka. A főiskolát végzet­tek megoszlása a különböző pályák szerint: 94 mérnök, 36 orvos, 99 tanító, tanár, tudományos dolgozó, 12 jogász, 7 gyógyszerész, 12 újságíró, szerkesztő, 12 színész, művész 5 katonatiszt. A többi érettségizett — szám szerint 543-an — technikai középkáderként vagy pedig adminisztrációs munkaterületen dol­gozik. 1973 és 1976 között a nappali tagozaton további 226 tanuló érettségizett. Ezek jelenleg főiskolai tanulmányokat folytatnak, részben pedig munkaviszony­ba léptek. A dolgozók esti gimnáziumán 1963 és 1976 között 229 dolgozó érett­ségizett. A már említett oktatásfejlesztési tervezet további lehetőséget nyújt a ta­nulóknak arra, hogy a gimnázium elvégzésével az általános politechnikai mű­veltség mellett bizonyosfokú szakképzettséget is szerezzenek. Iskolánk ve­zetősége — figyelembe véve a követelményeken kívül a lehetőségeket is — úgy tervezi, hogy a gimnázium 3. osztályából kezdve szabadon, de kötelezően választott tantárgyak közül a következőket választhatják majd a tanulók: a) a technikai kémia alapjai, 41

Next

/
Thumbnails
Contents