Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)

1977-10-01 / 2. szám - Dvorskyné Kucsera Katalin: A csehszlovák közoktatásügy fejlesztésének gyakorlata iskolánkban

Az oktatás és nevelés intézményes helye az iskola. Az említett dokumen­tum az iskola feladatául a következőket tűzi ki: Az iskolának a szocialista társadalom számára sokoldalúan fejlett építőket kell nevelnie, olyan fiatalokat, akik szívesen vállalják a munkát, testileg edzet­tek, aktívan részt vesznek a társadalmi munkában, sikeresen dolgoznak a gaz­dasági és kulturális élet különböző területein, hozzájárulnak a társadalom számára fontos anyagi és szellemi javak előállításához, készek a szocia­lista haza és a szocialista rendszer megvédésére. Vizsgáljuk meg: mit tett a Bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Alig negyedszazaddal ezelőtt — 1951-ben — kéttanerős, kb. félszáz tanulót számláló iskola jelentette a felszabadulás után a bratislavai magyar iskolát. Jelenleg iskolánk 51 tanerőből álló pedagógustestülete 313 alapiskolai, 341 gim­náziumi és 69 esti gimnáziumot látogató tanulót tanít. Szeretném hangsúlyozni, hogy „az oktatáspolitikai követelmények nálunk az ifjúság kommunista eszmeiségű nevelésében, valamint a korszerű anyagi­technikai termelést ismerő, alkalmazni és továbbfejleszteni képes ember for­málásában nyilvánulnak meg“. Iskolánk igazgatósága idejében tudatosította, hogy a tudományos-technikai forradalom korában különös figyelmet kell fordí­tani a természettudományi tantárgyak színvonalára. Ennek érdekében a követ­kező intézkedéseket tette: 1. Az 1971/72-es tanévtől bevezette az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma jóváhagyásával az alapiskola 3. osztályában a számtan programozott tanítását. 2. Az 1973/74-es tanévtől a gimnáziumban matematika-fizika tagozatos osz­tályt nyitott. 3. Megoldotta az iskola szakképzett káderekkel való ellátását. 4. Elősegítette és segíti a pedagógusok eszmei-politikai-szakmai továbbkép­zését. 5. biztosítja a tanulók szakköri tetvékenységét, s ezzel támogatja műszaki pályaorientációjukat. 6. Biztosítja az iskola korszerű segédeszközökkel való ellátását. Az alapiskola osztályaiban bevezetett saját magunk kidolgozta programozott feladatlapok azt a célt szolgálták, hogy tanulóink a hagyományos tananyagot korszerűbb formában jól elsajátítsák, hogy a matematika megszűnjön a tanu­ló réme lenni. A feladatlapok nagy szerepet játszanak az önálló munkára nevelésben, s le­hetővé teszik, hogy minden tanuló saját tempója szerint dolgozzon, és érvénye­sítse képességét. Hasonló feladatlapokon mérjük fel a tanulók szakkonverzá- ciós ismereteit, azaz azt, hogy az anyanyelvén megtanult anyagot tudja-e szlo­vák nyelven interpretálni. Ezek a feladatlapok bizonyítják — kellő hozzáér­téssel nagyszerű eredményeket lehet elérni. 1976 szeptemberétől megkezdődött nálunk is a tartalmában új matematika korszerű oktatása az alapiskola 1. osztályában. A kezdet nem volt probléma- mentes. Újszerű volt a tananyag, hiányoztak hozzá a szükséges eszközök, s a felnőttek kétségbe vonták az oktatás eredményességét. S mivel a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a nevelés és a művelődés össztársadalmi ügy, azonkívül a család, az állam és valamennyi intézmény szorosan együttműködik a megvalósításában, iskolánkban nálunk is létrejött a „társadalmi összefogás“. A szülők segítségével beszereztük pl. a Magyar Népköztársaságból a logikai játékokat, a műhelyben minden igényt kielégítő szemléltető eszközök készültek, a matematika-fizika szakosok munkaközös­sége pedig néhány ezer számkártyát és dominókártyát gyártott első osztályos tanulóinknak. Az új matematikatanterv lehetővé teszi a tanulók aktivitásának fejlesztését, önálló munkára szoktatja a tanulókat az iskolában és odahaza is. A tanítás­ban előtérbe kerül az osztályközpontúság az eddigi hagyományos tanítóköz­39

Next

/
Thumbnails
Contents