Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)
1977-10-01 / 2. szám - Valkóné Huszti Rózsa: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója a magyar nyelv és irodalom tanításában
3. Pl. Petőfi Sándor költészetének ismertetésekor több vers, mint például a Föltámadott a tenger, az Egy gondolat bánt engemet igen alkalmas arra, hogy a magyar szakos rámutasson a márciusi forradalom okaira, a haladás értelmezésére, amely a lenini történetiség elvének lényeges vonása. Tudjuk, hogy a szabadságharc lánglelkű költője nemcsak a magyarság szabadsága ügyében emelte föl szavát, hanem a világ minden népének szabadságáért szállt síkra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a magyar történelemre és a magyar irodalomra átalakítóan hatott „szocialista eszméivel itatta át az írók világnézetét“. A magyar forradalmi szocialista irodalom Október nyomán kezdett szerveződni. „Béke és szocializmus“ — ez a két eszme hatott legerősebben az Októberi Forradalomból. A magyar írók háború ellenes művészetükkel új világra készítik elő a talajt. A legszebb példává Ady Endre magasodott, aki minden erejével tiltakozott kezdettől fogva a világháború ellen. Gorkij és Romain Rolland példája mellé kívánkozik az övé, aki egy percre sem szűnik meg küzdeni a forradalomért a magyar félfeudalizmus ellen. Ady az osztályharc bonyolult kérdéseiben már sok mindent tisztán látott Ismerte a társadalmi osztályokat, legjobban a feudális uralkodó osztályt, de kezdett már előtte kibontakozni a munkásság jelentősége is. Nem hagyta érzé ketlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előszele, az 1905-ös orosz forradalom, amelynek Ady számára igen nagy szerepe volt abban, hogy tisztán lássa a hazai eseményeket és a társadalmi osztályok helyzetét. Magyarországon a nép forrongott, az 1905-ös orosz forradalom hírére hatalmas sztrájkok kezdődtek, mint a dunántúli arató- és cselédsztrájk, valamint az 1905-ös szeptemberi pesti tömegtüntetés. A magyar szakos hívja föl a tanulók figyelmét, hogy mindezek az események hozzájárultak Ady politikai tisztánlátásához, világnézetének erősödéséhez, költészetének fejlődéséhez. Az 1977-es év Ady éve is. Az Októberi Szocialista Forradalom jubileum és Ady éve, ezért használjuk fel a lehetőséget a kettős jubileumi évforduló összefüggéseiben láttató megünneplésére, melyben természetesen differenciálnunk kell két síkot: a világtörténelmi és a magyar irodalomtörténet síkját. Mutassunk rá, hogy Ady csaknem 50 cikket írt az 1905-ös orosz forradalomról. Ezekben a cikkeiben magyarázza a történelem eseményeit. Látja, hogy a forradalom erejét nem lehet többé megállítani. Cikkeiben arról is ír, hogy az orosz forradalomnak az egész világ sorsára nagy hatása lesz. Ady egyik legforradalmibb költeménye a Fölszállott a páva. Ebben a versében a költő megjósolta a forradalmat: a vármegyeház az elmaradott feudális ország, á páva pedig a forradalmi változás szimbólumaként szerepel a költeményben. Ez a vers ujjongva hirdeti a közelgő forradalmi változást. Mondanivalójának különös erőt ad a többszörösen használt szóismétlés és alakváltozat: a pávák hírrel hirdetik, hogy másképpen lesz holnap, új harcok nyomán várjuk az új világot. A harcot, a forradalmi erőt szimbolikus kifejezésekkel érzékelteti, a pá va és a szél a forradalom szimbóluma, a feudális elmaradottság ős magyar fa, az óhajtott új rend pedig új magyar csoda képében jelenik meg. Ady eb- benfa, az óhajtott új rend pedig új magyar csoda képében jelenik meg. Ady ebben a versben legtöbbször az új szót ismétli, meg, ezzel a változás szükségességét, a régi rend tarthatatlanságát hangsúlyozza. Ez a mondanivaló ott a leghatásosabb, ahol a régi és az új harcát ellentétes jelzőkkel érzékelteti: „Üj szelek nyögetik az ős magyar fákat“. A költemény egyes gondolatai csupa erőt, csupa forradalomvárást árasztanak. A tanító feltétlenül hívja föl a tanulók figyelmét, hogy Adynak ezt a versét is — mint forradalmi verseit általában — a nép, a proletariátus erejébe vetett hit jellemzi. Jóllehet ez a költemény néhány évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése előtt jelent meg, nem kétséges, hogy mondanivalója szorosan összefügg ennek a nagy jelentőségű történelmi eseménynek a céljaival. Október eszméi felerősítették hazánkban a szociális elégedetlenséget, és hitet adtak íróinknak, hogy bátran hirdessék a dolgozók érdekeit. A béke és a 36
