Szocialista Nevelés, 1977. szeptember-1978. június (23. évfolyam, 1-10. szám)

1978-05-01 / 9. szám - Fonódné D. Mária: Gazdasági eredményeink ismertetése szöveges feladatok segítségével - Teleki Tiborné: Módosítási javaslatok a 2. osztály számára készült Anyanyelvünk 2 című tankönyvhöz

gánhangzókat hosszú ékezettel jelöljük (ugyanis a pont is ékezet, tehát ékezetes betű az i, ö, ü is). A rövid, ill. hosszú magánhangzós szópárok (ver- vér-, törtőr stb.) több gyakorlást, szógyűjtést igényelnek, bővítsük ki a tankönyvben levőket.

3. A régies jelölésű (hagyományos he- lyesírású) tulajdonneveket — véleményem szerint — ne elemeztessük hangtani szempontból, hisz egy-egy hangot több betűvel is jelölnek (Németh, Horváth, Eördögh, Rácz, Takáts, Gaál, Soós stb.), rosszul értelmeznék, elemeznék a családnevek kiejtését.

4. A magánhangzók meghatározásánál ügyeljünk arra, hogy egyértelmű legyen (28. 1.), mert pl. a h hang képzésekor sem ütközik akadályba a tüdőből kiáramló levegő. Szerintem helyesebb, ha a magánhangzókat tiszta zöngéknek nevezzük, amelyek a nyelv és az ajkak mozgásától függően módosulnak.

5. A hosszú magánhangzókra hosszú ékezetet teszünk (29. 1.)! A 36. lapon levő betűrejtvény nem egyértelmű (az ünnepekről), cseréljük fel mással.

6. A Hetvenhét magyar népmese c. könyvet nem Illyés Gyula írta, ő csak összegyűjtötte a népmeséket (38. 1.) .

7. Az „egy, egyes, egyik ,egyeí” szavak gy-jét hosszúnak ejtjük, de röviden írjuk. Addig ne gyakoroltassuk, míg ezt nem tisztáztuk, pótoljuk a magyarázatot (39. 1.).

8. A j hang kétféle jelöléséhez először mutassunk be j-e és lv-os szavakat (pl. jár, jég, jó, jut; baj, fúj, karaj, máj, pej, vaj, zaj, ill. ilyen, lyuk, harkály stb.), aztán következhet csak a gyakoroltatás.

9. A „Rokon hangzású hangok a szavakban” c. részt javaslom kihagyni. Az itt látható gyakorlatok a szókincsgyűjtésbe tartoznak, ahol a szóértelmezési gyakorlatok tartalmazhatnak ilyen feladatsort: pár — per — pír — por, ill. pár — már — jár — kár — sár — tár — vár — zár stb., amelyekben a magán-, ill. mássalhangzók megváltoztatásával megváltozik a szó értelme is. Ebben a fejezetben a felsorolt példák egy része a zöngés párokon alapul (dél — tél), s ennek alapján még nem magyarázhatjuk a jelenséget.

10. Az anyagrész tanításakor szerintem abból kellene kiindulni, hogy a tanuló bizonyos szinten már beszéli az anyanyelvét, a nyelvhasználatát igyekezzünk tudatossá tenni. Hívjuk fel a figyelmét arra, hogy beszédérintkezéseinkben, a világ és önmagunk megismerésében, a jelenségek megnevezésében stb. számtalan kifejezést használunk. Egy-egy nyelv rengeteg szót

tartalmaz (ezek együttese a szókincs), de az egyén ennek csak egy kis hányadát ismeri (az egyénnek a szókincse függ a műveltségtől, olvasottságtól stb.). A feladatokban témakörök szerint gyűjtessük a szavakat, és legyünk tekintettel a gyerekek érdeklődési körére is.

11. A betűk felsorolási rendje az ábécé, a szavakat viszont betűrendbe szedjük (55. 1.).

12. A szótő és a toldalék c. részben (60. 1.) nem taníthatunk ilyen toldalékot, hogy -jen, mert ilyen nincs. Az -1 végű igékhez csak a felszólító mód jelét tetessük.

13. A „Hogyan mondjuk? Hogyan kell írnunk? c. részekben ügyeljünk arra, hogy nincs választási lehetőség, tehát a vagy kötőszót nem használhatjuk: „nj vagy nny”. A Hogyan mondjuk rész alá tartozik ebben az esetben az nny, a Hogyan kell írnunk? alá az nj (61.), s közöttük a de kötőszó legyen. Éz érvényes a továbbiakban is (64., 66., 69., 71., 74. lapokon).

14. Ha szócsaládot mutatunk be, ne az igét ragozzuk, hanem a szó származékait mutassuk be: áll, állás, állhat, állít, álló, állva stb. A j hangot nem írhatjuk többféleképpen, csak a jelölése más-más.

15. A 70. lapon: „felsodorták a papírcsí- .kot” olvasható. Helyesen: összesodorják.

16 A 74/2. gyakorlat szavait csak egyszerű toldalékkal láttassuk el: ébredt, haladt, s vigyázzunk a kötőhangot tartalmazó szavak toldalékos írására (tudott, szedett, mondott), nehogy a toldalékhoz vagy a tőhöz tartozónak értelmezzék a kötőhangot. Hasonló problémát figyelhetünk meg a 75. lap 8. gyakorlatában is: -dt végződést nem illeszthetünk az adj, védj, szedj, mondj szavakhoz, mert adott, védett, szedett szavunk van, de nincs,, adt, szedt, védt”!

17. A 76. lapon a 13. gyakorlat helyett inkább össze kell foglalni a szótőről és a toldalékokról tanultakat, a másodikos tanuló rendszerez olyan új anyagot, melyet csak részeiben látott.

18. A szóelválasztást a könyv részletesen tárgyalja, a feldolgozása jó. A megfogalmazás azonban több helyen pontatlan. Ne olvastassunk „szóképesen” (77/3.); a feladatoknál először mondjuk meg, hogy mi szerint kell eljárniuk a tanulóknak, aztán adjuk a feladatot (79/3., 4., 5.); a hinta, sapka stb. szavakkal (s ne nevekkel) gyakoroltassunk!, a 80. és 81. lapon levő címek fel vannak cserélve, a „melyikkel könnyebb és gyorsabb a munka?” helyett Mivel könnyebb ... legyen.

19. A mondat tanításához (92. 1.): A mondat a beszéd legkisebb értelmes része. Gondolatainkat mondatokban fejezzük

273