Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1976-10-01 / 2. szám - Horváth István: A második nyelv oktatásának problematikája a Szovjetunió nemzetiségi iskoláiban
A második nyelv oktatásának problematikája a Szovjetunió nemzetiségi iskoláiban Horváth István Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában, Taskentben, 1975. október 21-től 23-ig össz-szövetségi konferenciát tartottak, amelyen megtárgyalták a Szovjetunió nemzetiségi iskoláiban folyó orosz nyelvoktatásnak időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseit. A Szovjetunió közoktatás- ügyi minisztere, M. A. Prokofjev megnyitó beszédében elmondta, hogy a konferenciát az SZKP KB határozata értelmében hívták össze. A párt ugyanis nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy ennek a soknemzetiségű országnak minden egyes polgára minél tökéletesebben sajátítsa el az orosz nyelvet. Itt van az ideje, hogy a második nyelv oktatása területén elért elméleti és gyakorlati eredményeket általánosítsuk — mondotta a miniszter. Nagyon fontos ennek a problémakörnek a jellegzetes hiányosságait is megállapítani, és keresni kell az utat azok eltávolítására. Üzbegisztán Kommunista Pártjának első titkára, S. R. Rasidov az orosz nyelvről mint a Szovjetunió népei és nemzetiségei közötti együttműködés és kölcsönös érintkezés nyelvéről beszélt. Az orosz nyelv az az eszköz, amelynek segítségével ezek a népek és nemzetek közelebb juthatnak egymáshoz, jobban megismerhetik egymást, és kölcsönösen gazdagíthatják kultúrájukat. Azért a nem orosz nemzetiségűek között állandóan nő azoknak a száma, akik az orosz nyelv elsajátítása iránt nagy érdeklődést tanúsítanak. Ezt bizonyítja az 1970. évi népszámlálás eredménye is. A Szovjetunió területén abban az évben majdnem 242 millió ember élt, ebből több mint 129 millió orosz nemzetiségű. Az orosz nyelvet azonban 141,8 millió ember vallotta anyanyelvének. Ez tehát azt jelenti, hogy az oroszokon kívül mintegy 13 millió más nemzetiségű lakos is az oroszt tartja anyanyelvének. Ehhez hozzá kell számítani még 42 millió nem orosz nemzetiségű lakost, akik második nyelvként bevallásuk szerint jól beszélik az orosz nyelvet. így 1970-ben a Szovjetunióban majdnem 184 millió ember beszélt oroszul, ami az összlakosság- nek 76 százalékát jelentette. Azóta az oroszul beszélők száma kétségkívül növekedett. Az orosz nyelv befolyásolta és továbbra is befolyásolja az egyes nemzetiségi nyelvek fejlődését. Ugyanakkor maga is kifejezési eszközöket vesz át a nemzetiségi nyelvekből, és így gazdagítja saját szókincsét. Jelenleg a Szovjetunióban majdnem minden termelőcsoport, üzem, gyár, kolhoz, szovhoz, valamint tudományos intézmény nemzetközivé vált. Ez a tény teszi szükségessé a kétnyelvűséget. Hasonló a helyzet más területen is, főleg azonban az irodalom területén. Ma már a nemzetiségi nyelveken írt könyveket oroszra is lefordítják, hogy így azok az orosz nyelv segítségével nemcsak a szovjet lakosság körében, hanem nemzetközi viszonylatban is közkinccsé válhassanak. Sok új szakkifejezés, fogalom és kategória, mint az orosz nyelv szüleménye, ma már szerves részét alkotja a nemzeiségi nyelvek szókincsének. 39
