Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1977-02-01 / 6. szám - Osztályzatuk: Kitűnő
motiváció, Iranern aktivizáló tényező is, fokozza az egyén pszichikai és pszi- chomotorikus tevékenységét, jellemző rá az érdeklődés céljának elérésére törekvés. Mindig valamilyen helyzethez, jelenséghez, tárgyhoz stb. kötődik, tárgytalan érdeklődés nem létezik. Tevékenységünket meghatáro- irányba tereli: az érdeklődés tárgya kellemes érzelmi élményt vált ki. Tevékenységünkre és magatartásunkra rendező, pozitív hatással van. Milyen eltérés mutatkozik a középiskolás, a gimnazista és az ipariianu- ló fiúk és lányok érdeklődésében különös tekintettel szakmai irányultságukra? A kutató vizsgálta az elméleti és a gyakorlati érdeklődés viszonyát is. Rámutat, hogy a szakközép- iskolás és gimnazista fiúk érdeklődése nagyon közel áll egymáshoz, a matematika-műszaki irányultság mellett a fizika, technika, geológia, földrajz áll az élen. Az ipari tanulók érdeklődése lényegesen eltér ettől mindenekelőtt a számtan, a fizika és a technika iránti közöny révén. Itt a történelem, a földrajz áll az élen. A lányok elméleti jellegű érdeklődésében nincs lényeges eltérés a három iskolatípusban, az élen a művészet, az esztétikai érzékelés és az érzelmek kérdése áll, ezután következnek a társadalmi-világnézeti problémák. A lányok érdeklődését a pálya- választással kapcsolatos kérdések nem szövik át annyira, mint a fiúkat (kivéve az ipari tanulókét]. A gyakorlati érdeklődés terén szintén közel áll egymáshoz a szakközépiskolások és a gimnazista fiúk érdeklődése, mindkét helyen a műszaki és művészeti tevékenységek az uralkodók. Az ipari tanulóknál a művészeti tevékenység dominál, a szakmai viszonyulás teljesen háttérbe szorul. Az ipari tanulók érdeklődésében általában a nőies elemek a jellegzetesek mind az elméleti, mind a gyakorlati érdeklődés (pl. a divat) vonalán. (I. Červenka: K výskumu záujmových štruktúr adolescentnej mládeže a rôznym profesionálnym zameraním. 1976. 8. sz. 708—719. old.) Sz. J. Osztályzatuk: kitűnő Azon az októberi napon csehszlovák pedagógusok is gyülekeztek a prágai Ruzynéi repülőtéren, hogy elfoglalják helyüket a Prága—Moszkva járat IL 62-es gépén. Ismét megkönnyebbült iskolaigazgatók, középiskolai tanárok azok az utasok, akik sikeresen fejezték be a kétéves iskolavezetői tanfolyamot, melynek gyakorlati része a Szovjetunióban töltött 9 nap. A cél ez alkalommal Moszkva, Jereván történelmi nevezetességei, iskolalátogatás, tapasztalatcsere. A gép felszállt. Pergett emlékezetünkben a történelem, a nagy történelmi évfordulók, diákköri foszlányok, ... sz tremja rubljami gyenyeg posol peskom v Moszkvi... (Lomonoszov), Puteseszvie iz Peterburga v Moszkvu (Ragyiscsev). Megérkeztünk Moszkvába. Városnézés következett. Megtekintettük a Kremlt, a Lenin-hegyről, bejártuk a Nemzetgazdasági kiállítást — BNDX. Maradandó élmény a Tretyja- kov Képtár. Másnap fogadáson vettünk részt. Az Iskolaügyi Minisztérium osztályvezetőjének beszámolójából ismét tudomásul vettük, hogy a szovjet iskolaügy az oktató-nevelő munkában nagy figyelmet szentel a tehetséges tanulóknak, az iskolán kívüli tevékenységnek. Moszkvai tartózkodásunk következő napján a 601-es számú középiskola vendégei voltunk. A szolgálatot teljesítő két karszalagos diák fogadott bennünket és kalauzolt a ruhatárba. Az iskola igazgatónője helyettesei jelenlétében már a lépcsőházban üdvözölte a csoport minden tagját. Dolgozószobájában ismertette az iskola életét, munkarendjét, majd megtekintettük a klubhelyiségeket. Német óra volt a 10. osztályban. Az érdekkörök munkáját kb. 1 órás kultúrműsor tolmácsolta. A kicsinyek ritmikus mozgása, a felsősök társas tánca, az énekkar, a szólisták, a szavalok, a zongorista, mind kiválót nyújtottak. A csoportvezetők, illetve a körvezetők gyakran volt tehetséges tanítványaink soraiból kerülnek ki — magyarázta az igazgatónő az illatos orosz tea mellett, amikor körülültük a szamovárt. 191
