Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1977-02-01 / 6. szám - Sz.J.: Miről írnak a cseh és a szlovák testvérlapok? / Figyelő
anyag ismétlését, az előzőleg megszerzett jártasságokra, ismeretekre építést, az új anyag közlését, magyarázatát, az ellenőrzést és az értékelést. Az egyes mozzanatokat az adott oktatási anyag tartalmából adódó részleges célok és feladatok befolyásolják, módosítják. (Dr. A. Smejkalová: Struktúra vyučovací hodiny, 1976. 3. sz. 139—142. old.) PEDAGOGIKA Ha a nevelőmunkát rendszeres tevékenységnek tekintjük — márpedig ez lényegéből eleve adódik, miszerint a nevelés célirányos és tudatos, több- tényezős ráhatás —, szükséges, hogy a rendszer egyik alapeszméjét, pillérét a nevelőhatás eredményességének értékelési módja képezze. Az értékelés kérdéseinek a megoldása összefüggésben van a nevelési célok konkretizálásával. Az értékelés kritériumát a konkretizált cél adja meg. A nevelés eredményeinek értékelése szoros kapcsolatban van az ember kvalitásaival, azok szüntelen változásával, fejlődésével. A nevelt kvalitásait mindenekelőtt magatartásának komplexitása alapján ismerjük meg, azon tevékenységek eredménye alapján, amelyekben kifejezésre jut az egyén viszonya a természeti és társadalmi valósághoz. Megbízható értékelési rendszer kidolgozása nélkül kidolgozhatunk ugyan új nevelői eljárásokat, rendszereket, elméletileg indokolhatjuk is őket, de képtelenek leszünk felmérni, hogy ez vagy az a nevelési rendszer hatékony-e, mi benne a pozitív és mi a formális. Állandóan szubjektív véleményekre vagyunk korlátozva, találgatásokra, egyes autoritativ személyiségek kedvező vagy elítélő véleményére, esetleg magának a nevelési rendszernek elméleti analízisére. (Doc. D. Kolár: К problematice hod- nocení výsledku výchovné práce, 1976. 3. sz., 319—335. old.) Ugyanebben a számban M. Cipro professzor azt fejtegeti, hogy bár a tanító magyarázata és a tankönyv mindig döntő szerepet játszik az ismeretszerzési folyamatban, fontos, hogy velük szerves egységben egy harmadik párhuzamos vonalat képezze* a kép, a hang, a mozgás, mint a tantervi témák harmadik dimenziója. A pedagógusok és a melodikusok szempontjából ez azt jelenti, hogy a gyakorló pedagógusok rendelkezésére kell bocsátani minden tantárgyban a megfelelő tanítási segédeszközök rendszerét, amely kiegészítené a tanító magyarázatát és a tankönyv anyagát. E rendszer kidolgozásának alapja: az ismeretszerzési folyamat sokrétűségének figyelembevétele. Ha a tanuló csak bizonyos formákban ismerkedik meg a természettel és a társadalommal, korlátozottak megismerési lehetőségei és szellemi fejlődése. Nagyon üdvös, hogy világszerte riadót fújtak az iskolai verbalizmus ellen, támogatjuk is ezt, de nem abszolutizálhatjuk, mert könnyen audiovizuális formalizmusba eshetünk. A szerző nélkülözhetetlennek véli a következő feltételeket: 1. Az audiovizuális technika mozgalmának szoros kapcsolatban kell lennie az audiovizuális metodikával, amely merít a technikából, de nem hagyja, hogy a technika elnyelje, hanem ellenkezőleg, ösztönözze a technika további fejlődését a pedagógia pozíciójából; 2. Az audiovizuális metodik/ ne szakadjon el a didaktikától, az élő és a nyomtatott szónak itt is érvényesülnie kell, egyrészt mint logikai érvelésnek, másrészt érzelemkeltő hatása révén; 3. Értelmezzük komplexen a szemléletesség elvét és a szemléltetést. (Prof. M. Cipro: Učební pomucky a didaktická technika v socialistcké škole, 1976. 3. sz. 281—298. old.) JEDNOTNÁ ŠKOLA Az érdeklődés tanulmányozása mind az elmélet, mind a gyakorlat számára hasznos. Az érdeklődés nemcsak 190
