Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-05-01 / 9. szám - Hofer Lajos: Néhány szó az érettségi vizsgákról
nyok leginkább a monoton, ezen belül a dicsért monoton feladatsorozatban tűnnek ki. socialistická Škola A tanuló az osztályban éli át elsősorban „önrealizálását”, ez lehet sikeres, de sikertelen is. Kutatások bizonyítják, hogy a tanulók teljesítményének színvonala összefügg a tanuló önmagához való viszonyulásának jellegével. A lemaradó tanulókban uralkodik az az érzés, hogy képtelenek bizonyos feladatok megoldására, illetve az iskolai követelmények teljesítésére. A teljesítményt különösen csökkenti a kisebbségi érzés. A tanító feladata: nagyon alaposan figyelje meg az osztály életét, a lejátszódó eseményeket és azoknak a tanulókra gyakorolt hatását. A szerző lényegében négy olyan motivációról ír, amelyek az oktatás folyamatában alkotó módon befolyásolják a tanuló személyiségét és szociális kapcsolatait. Ezek a következők: 1. A tanuló személyiségének az életében való tájékozódásának motivációja; 2. a tanuló önmagához való viszonyát befolyásoló motiváció; 3. a tanuló hibákból (fogyatékosságaiból) eredő szorongásai eltávolításának motivációja; 4. a tanító személyisége, mint a tanuló tanulásának motiválója. Ez utóbbi természetesen feltételezi a tanító és a tanuló közötti megfelelő érzelmi viszonyt, amely annál fontosabb, minél fiatalabb a tanuló. Az a lényeg, hogy a gyermek azonosulni tudjon a pedagógus követelményeivel, ezáltal hasonló irányú motiváció alakul ki benne. A gyermek számára a tanító az erőfeszítés belső motiválója lesz — úgy értékeli a tanítót, mint olyan személyt, akit érdemes követni, neki szót fogadni, tanulni. Dr. SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT NÉHÁNY SZÓ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁKRÓL Dr. HOFER LAJOS A gimnáziumi és szakiskolai végzős növendékek életében az érettségi az első komoly próbatétel. Jelen írásban — az idő előrehaladottsága miatt — (lapunk valószínűleg csak május közepén vagy még későbben jelenik meg) csak az érettségi vizsgák beosztásáról és légköréről szeretnék néhány szót szólni. Az 1972. évi miniszteri rendelet nagyon helyesen megállapítja, hogy naponként 8-nál több tanulót nem szabad érettségire beosztani. Tapasztalatom szerint ezen belül is lehet olyan beosztást megvalósítani, amely a jelöltek idegfeszültségét a lehető legkevésbé veszi igénybe. Több éven keresztül — mint érettségi elnök — a következő intézkedéseket foganatosítottam: Mihelyt a 8 jelölt az első tantárgyból levizsgázott, a tanulók, részére 15 perces szünetet iktattam be, amely idő alatt a jelöltek felfrissültek és tízóraiztak. A második tantárgy befejeztével egyórás ebédszünet volt, utána kezdtük a harmadik tantárgyat. Utána ismét 10— 15 perces szünet következett. Aztán folytattuk a munkát a negyedik illetve az ötödik tantárggyal szünet beiktatása nélkül. Végül következett az értékelés, a jegyek megállapítása, majd az eredmény- hirdetés. Az érettségin az elnök részéről a nyugodt légkör megteremtése különösen fontos, hiszen ő az „idegen” az iskolában. Meg kell találnia a közvetlen hangot, amellyel az idegfeszültség feloldódik. Eddig — bátran mondhatom —, hogy a stressz-állapotot már az első negyedórában minden alkalommal sikerült feloldanom. A jelölteknek érezniük kell, hogy az elnök is örül sikereiknek és azon van, hogy a tanulók szorgalmas előkészülete meghozza a méltó jutalmat. Az elnöknek egy személyben türelmes tanárnak és jó szülőnek is kell lennie. — A nyugodt légkörben a jelöltek teljesítményei is sokkal jobbak, mint az ideges, nyugtalan környezetben. Több éves tapasztalataim során szerzett észrevételeimmel szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy ideges, síró, idegösszeroppanásba eső jelölt ne legyen az érettségi vizsgákon. Kijelenthetem hogy az utóbbi években ilyen eset gyakorlatomban nem is fordult elő. Esetleg valaki ezzel kapcsolatban megjegyezhetné, hogy a szünetek beiktatásával az érettségi vizsgáztatás túlságosan elhúzódhat. Ez nem így van, ha az elnök az érettségi vizsgák alkalmával arra is figyel, hogy az előírt időt senki se haladja túl, s időben történjen az eredményhirdetés is. Az elnök pontos, tapintatos munkája mindenképpen meghozza az eredményt.
