Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-10-01 / 2. szám - Szamos László: A szlovák nyelvoktatás tanszerellátásáról

tenek. Az akadémiai nyelvtannal ellentét­ben 7 esetet tartanak számon. A fogalom­állományukban nem mindig alkalmazzák az igéknek osztályokba sorolását a jelen­idejű tővégi hangzójuk alapján. Az ige­mintákat 15-re felemelik, köztük több minta nem egyezik az akadémiai nyelvtan­ban felsoroltakkal, pl. a chytať helyett vo­lať, a hynúť helyett minúť, chud­núť helyett padnúť, a kričať helyett držať, a žuť helyett siať mintát hasz­nálnak. A biť mintát önálló mintaként ke­zelik, holott az akadémiai nyelvtan ezt a žuť minta alfajai közé sorolja. Hasonló­képpen nem vesznek tudomást az akadé­miai nyelvtanban feltüntetett skupinové číslovkykról, inkább a régi fogalmat, a rozčleňovacie číslovky-t futtatják. A harmadik korszakban látott napvilá­got egy főiskolai szlovák nyelvtankönyv, amely az első a maga nemében, mert az olyan hallgatók számára készült, akik a szlovákot mint idegen nyelvet tanulják. A tankönyv érdeme, hogy először vesz tudo­mást a két nyelv közti tipológiai és szer­kezeti eltérésekről. A nyelvtankönyv az új koncepció szelle­mében fogant. Érdeme, hogy a nyelvtipo­lógiát először alkalmazza tankönyveinkben és pontosan kijelöli a szlovák és a ma­gyar nyelv tipológiai helyét a világ nyel­vei között. A hangtani részben összeveti a szlovák és a magyar magán- és mással­hangzókat. Itt jogosan elvárnók, hogy a főiskolások számára lépje át a fonetika határát és vezesse be a hallgatókat a fo­nológiába, amely a hangokat mint érte­lemmegkülönböztető jegyeket vizsgálja. Ez a hiányossága annál is súlyosabb, mivel a prágai funkcionális iskola ezen a téren világviszonylatban is kiemelkedő eredmé­nyeket produkált. A tankönyv a szlovák és a magyar nyelv tipológiai összevetésé­nek 4 oldalt szentel. Az eltérésekre még hivatkozik a helyesírási részben, s azt a látszatot kelti, hogy a kontrasztív jelen­ségek bemutatása végigvonul a tanköny­vön, de csalódottan lapozgatjuk a további részeket, mert kontrasztivitásokra nem bukkanunk sehol sem. Fogalomrendszere sem mindenben egyezik az akadémiai nyelvtannal. A skupinové číslovkyt nem veszi figyelembe, helyette a rozčleňovacie číslovkyt alkalmazza. Az igék felosztásá­ban nem öt osztályt, hanem hetet jelöl meg. A mintákat ugyan az akadémiai nyelvtannal összhangban 14-ben állapítja meg, de több mintája eltér az akadémiai­tól, pl. chytať helyett volať, hynúť helyett minúť, kričať helyett držať és a biť igét használja, holott a biť csak a žuť alosz­tályát képezi. Ez utóbbit pedig teljesen ki­rekeszti a minták közül. Az igék osztályo­zása arra enged következtetni, hogy a szerzők a régi Dambrovský-féle felosztást követték, ez viszont a mai nyelvállapotot pontosan nem tükrözi. A tananyag arányos elosztását is el kell marasztalnom, mert míg az elöljárószóknak két oldalt szán­tak a szerzők, addig 30 oldalon taglalják a helyesírást. Ezzel mintegy helyesírásköz­pontúvá teszik a tankönyvet, pedig a he­lyesírás végeredményben konvencionális normákat rögzít, a nyelvtani kategóriák viszont nyelvi törvényeket, amelyek fon­tosabbak az előbbinél. A tankönyvek elemzését lezárom azzal az általános megállapítással, hogy a má­sodik korszakban elburjánzott a didakti- cizmus a sokszor mesterkélt kiinduló szö­vegekben. A harmadik korszak tanköny­veinek nyelve már az élő nyelv emberkö­zelségének, illetve beszédközelségének a jegyeit viseli magán. A SZLOVÁK NYELVOKTATÁS TANSZERELLÁTÁSÁRÓL SZAMOS LÁSZLÓ Iskoláink tanszerellátásáról és általában az oktató-nevelő tevékenység anyagi ellá­tottságáról több ízben beszéltünk, pedagó­gus-összejöveteleken, szemináriumokon, ke­rületi értekezleteken nyilatkoztunk, s e lap hasábjain is közöltük az e téren ész­lelhető fellendülést. Főleg hazánk felsza­badulásának jubileumi évfordulója alkal­mából végeztünk e téren is számvetést, felvázolva az iskolák egyre gazdagodó anyagi ellátottságát országos, szlovákiai méretben és nemzetiségi iskoláinkban egy­aránt. Ez alkalomból tehát nem célunk isko­láink általános tanszerellátottságának rész­letes ismertetése, sem a szemléltetés sze­repének és jelentőségének elemzése. Az adott problémakörből egyetlen részterüle­tet kívánunk érinteni csupán. Azt kívánjuk ismertetni (lásd az egyes jegyzékeket), 52

Next

/
Thumbnails
Contents