Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1975-10-01 / 2. szám - Szamos László: A szlovák nyelvoktatás tanszerellátásáról
tenek. Az akadémiai nyelvtannal ellentétben 7 esetet tartanak számon. A fogalomállományukban nem mindig alkalmazzák az igéknek osztályokba sorolását a jelenidejű tővégi hangzójuk alapján. Az igemintákat 15-re felemelik, köztük több minta nem egyezik az akadémiai nyelvtanban felsoroltakkal, pl. a chytať helyett volať, a hynúť helyett minúť, chudnúť helyett padnúť, a kričať helyett držať, a žuť helyett siať mintát használnak. A biť mintát önálló mintaként kezelik, holott az akadémiai nyelvtan ezt a žuť minta alfajai közé sorolja. Hasonlóképpen nem vesznek tudomást az akadémiai nyelvtanban feltüntetett skupinové číslovkykról, inkább a régi fogalmat, a rozčleňovacie číslovky-t futtatják. A harmadik korszakban látott napvilágot egy főiskolai szlovák nyelvtankönyv, amely az első a maga nemében, mert az olyan hallgatók számára készült, akik a szlovákot mint idegen nyelvet tanulják. A tankönyv érdeme, hogy először vesz tudomást a két nyelv közti tipológiai és szerkezeti eltérésekről. A nyelvtankönyv az új koncepció szellemében fogant. Érdeme, hogy a nyelvtipológiát először alkalmazza tankönyveinkben és pontosan kijelöli a szlovák és a magyar nyelv tipológiai helyét a világ nyelvei között. A hangtani részben összeveti a szlovák és a magyar magán- és mássalhangzókat. Itt jogosan elvárnók, hogy a főiskolások számára lépje át a fonetika határát és vezesse be a hallgatókat a fonológiába, amely a hangokat mint értelemmegkülönböztető jegyeket vizsgálja. Ez a hiányossága annál is súlyosabb, mivel a prágai funkcionális iskola ezen a téren világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket produkált. A tankönyv a szlovák és a magyar nyelv tipológiai összevetésének 4 oldalt szentel. Az eltérésekre még hivatkozik a helyesírási részben, s azt a látszatot kelti, hogy a kontrasztív jelenségek bemutatása végigvonul a tankönyvön, de csalódottan lapozgatjuk a további részeket, mert kontrasztivitásokra nem bukkanunk sehol sem. Fogalomrendszere sem mindenben egyezik az akadémiai nyelvtannal. A skupinové číslovkyt nem veszi figyelembe, helyette a rozčleňovacie číslovkyt alkalmazza. Az igék felosztásában nem öt osztályt, hanem hetet jelöl meg. A mintákat ugyan az akadémiai nyelvtannal összhangban 14-ben állapítja meg, de több mintája eltér az akadémiaitól, pl. chytať helyett volať, hynúť helyett minúť, kričať helyett držať és a biť igét használja, holott a biť csak a žuť alosztályát képezi. Ez utóbbit pedig teljesen kirekeszti a minták közül. Az igék osztályozása arra enged következtetni, hogy a szerzők a régi Dambrovský-féle felosztást követték, ez viszont a mai nyelvállapotot pontosan nem tükrözi. A tananyag arányos elosztását is el kell marasztalnom, mert míg az elöljárószóknak két oldalt szántak a szerzők, addig 30 oldalon taglalják a helyesírást. Ezzel mintegy helyesírásközpontúvá teszik a tankönyvet, pedig a helyesírás végeredményben konvencionális normákat rögzít, a nyelvtani kategóriák viszont nyelvi törvényeket, amelyek fontosabbak az előbbinél. A tankönyvek elemzését lezárom azzal az általános megállapítással, hogy a második korszakban elburjánzott a didakti- cizmus a sokszor mesterkélt kiinduló szövegekben. A harmadik korszak tankönyveinek nyelve már az élő nyelv emberközelségének, illetve beszédközelségének a jegyeit viseli magán. A SZLOVÁK NYELVOKTATÁS TANSZERELLÁTÁSÁRÓL SZAMOS LÁSZLÓ Iskoláink tanszerellátásáról és általában az oktató-nevelő tevékenység anyagi ellátottságáról több ízben beszéltünk, pedagógus-összejöveteleken, szemináriumokon, kerületi értekezleteken nyilatkoztunk, s e lap hasábjain is közöltük az e téren észlelhető fellendülést. Főleg hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulója alkalmából végeztünk e téren is számvetést, felvázolva az iskolák egyre gazdagodó anyagi ellátottságát országos, szlovákiai méretben és nemzetiségi iskoláinkban egyaránt. Ez alkalomból tehát nem célunk iskoláink általános tanszerellátottságának részletes ismertetése, sem a szemléltetés szerepének és jelentőségének elemzése. Az adott problémakörből egyetlen részterületet kívánunk érinteni csupán. Azt kívánjuk ismertetni (lásd az egyes jegyzékeket), 52
