Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-10-01 / 2. szám - Teremtsünk a könyv ajándékozásából hagyományt, az olvasásból mozgalmat… - Mózsi Ferenc: "Modern gyermek született kíváncsi…"

azaz gondolat-ébresztővé és egyben az irodalmi mű jelentés-meghosszabbítójává —, egyszóval: érzékenyebbé az irodalmi Szép iránt. Stanislav Lem gondolata kívánkozik toliam hegyére bevezető bizonyítékként, aki a strukturalizmussal vitatkozva ezt írja: „Villám hasítja át az eget; a sötétben simogatott macska szőre szikrákat vet; a Nap felszíne foltos; a rádió szól — különnemű jelenségek, az alapjuk mégis egy és ugyanaz: az elektromágnesség. A strukturalizmus ugyanígy láthatóvá teszi az irodalmi szövegekben — a Jancsi és Juliskától Joyce-ig és Robbe-Grillet-ig — megegyező csontokat és Ízületeket. Äm ahogy a macska bundájából kipattanó szikrák nem magyarázzák meg az egész macskát, s a napfoltok anatómiája sem magyarázza meg a csillagokban lejátszódó összes folyamatot, úgy a strukturalizmus fölfedezései is csak az irodalmi mű bizonyos mozzanatait világítják meg, másokat azonban elhallgatnak.”2

1. 2. Lássunk egy példát, vajon milyenek is lehetnek azok a „megegyező csontok és ízületek”, melyket talán a pedagógusnak is érdemes kutatnia és tanítványaival felfedeztetnie. Ízelítőül ezt az Irodalmi nevelés az alapiskolák 6. osztályos olvasókönyve (3J két meséje —, „A gazdag ember szegény komája” (4J és a Božena Nemcová feldogozta mese, „A tizenkét hónap” (5) cselekménye — csonttanán (oszteológiájánJ igyekszem bemutatni.

2. 1. A gazdag ember szegény komája c. (a továbbiakban I-el jelölt] magyar népmese csekeményének váza a következő:

A gazdag ember (I/a—1]- rosszat tett (I/a—2)- a szegény embernek (I/a—3).

A szegény embert megsegítik a mesebeli, csodás hatalmú (két fekete holló stb.J lények (I/b—1]-* és közvetve (a királyon keresztül] megjutalmazzák (I/b—21.

Ezzel tulajdonképpen a mesének akár vége is lehetne, hiszen a Rossz hiába tett rosszat, és a Jót már busásan megjutalmazták. A nép azonban a mesében is vágyait fejezi ki. Tehát igazságot kell szolgáltatni, elégtételt kell adni a szegény embernek a rajta esett sérelmekért. Ezért a mese cselekményét a mese ismeretlen szerzője még így toldta meg:

A gazdag ember megirigyelte a szegény ember jutalmát, A jutalom enyerése reményében önként vállalja a „büntetést” (I/c-lJ. ->

A mesebeli csodás lények azonban őt nem segítik meg, és így elnyeri méltó büntetését (I/c—2].

2. 2. „A tizenkét hónap” c. (a továbbiakban II-vel jelölt] mese cselekményének váza a következő:

Az anya édeslánya (Il/a—1]-* rosszat tett, ibolyáért, eperért, almáért küldte Maruskát tél közepén (Il/a—2] -» motoha testvérét (Il/a—3). A mostohalányt megsegítik a mesebeli csodás lények (a tizenkét hónap] (Il/b—1).

(Maruška megjutalmazása, — a Il/b—2 — rész itt a mese végére kerül].-* Holená, az édeslány megirigyelte a mostohalány sikerét, s maga megy a megkívánt piros almáért az erdőbe (II/c—1);-*• a viharban elpusztul, s ezzel elnyeri méltó büntetését (II/c—2]. - Maruska ezzel megszabadult a gonosz mostohától és lelketlen nővérétől, övé „maradt a kunyhó, meg a tehén, meg a kis föld, s derék férje is akadt.. (Il/b—2].

2. 3. Láthatjuk, hogy a két mese cselekmény váza hasonló. A szerkezeti egyezést elsősorban mind a két mesében a frázisok (6) egyezésében, azonos funkciójában figyelhetjük meg. Mindkét mese azonos formában tér el attól a sztereotip mese-cselekmény váztól, melyet így ábrázolhatnánk:

6-2

a—1 = a Rossz; a—2 = rosszat tesz; a—3 = a Jónak; b—1 = a Jót megsegítik a mesebeli lények (illetve önmagát segíti meg]; b—2 = elnyeri jutalmát.

Az általunk vizsgált két mese-cselekmény váza ettől tehát abban tér el, hogy még egy harmadik, „c” része is van. A két mese szerkezete azonban részben egymástól is eltér, amit így ábrázolhatnánk:

I.

45