Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1975-09-01 / 1. szám - Svinger István: A hagyományteremtés érdekében
SVINGER ISTVÁN: A HAGYOMÁNYTEREMTÉS ÉRDEKÉBEN Korunk emberiének élete végéig tanulnia kell, hogy figyelemmel kísérhesse a szakterületén végbemenő változásokat és megismerhesse az új eredményeket. Igaz az, amit Szentgyörgyi Albert így fogalmazott meg: „Nem tanulnunk, hanem átélnünk kell a dolgokat, az irodalmat, a művészeteket, de a történelmi korok szellemét is, az adatok mechanikus elraktározása helyett.“ Ebből következik a szocialista iskola egyik legidőszerűbb követelménye: megtanítani, hogyan kell tanulni, hogyan kell felkelteni a tudás iránti vágyat, megismertetni az alkotás izgalmát és a jól végzett munka örömét, megnyitni a sikerélményekhez vezető hasznos tevékenység útját mindenki előtt. Segítséget nyújtani annak megtalálásához, hogy hivatássá váljon az, amit csinálni szeretünk. S ebben nyújt nagy segítséget a könyv ... „Tévhit, hogy a könyv arra való, hogy megtanuljuk ... Ha az adatokat a fejünkben tartjuk, úgy minek a könyv? A- mit a könyv jól megőriz, minek azt fejünkbe tömni,“ folytatja elmélkedését a világhírű tudós. A könyveket tehát nem megtanulni, hanem olvasni kell. Pedagógusaink feladata az, hogy megtanítsák tanítványaikat a szellemi élet és ezzel együtt a könyv szeretetére. Felkelteni bennük az érdeklődést, a szellemi éhséget, megértetni velük az állandó önművelés hasznát és fontosságát. A Szocialista Nevelés hasábjain ez év februárjában dr. Mózsi Ferenc tollából értékes javaslat jelent meg az iskolai diákkönyvtár feltöltésének e- gyik módszeréről. Ahhoz, hogy az olvasásból mozgalmat, a könyvkölcsön- zésböl és az ajándékozásból megtartó hagyományt teremtsünk, tudatosítanunk kell: „Az olvasóvá nevelés korszerűsítést, egy új műveltségkoncepciót is jelent, melyben a tudás fakto- grafikus rögzítése helyett a kutatás mozgékonyságát kell tanítványainkra ráörökítenünk.“ Az a korszerű, ami jobb, hatékonyabb, célravezetőbb, tehát nagyobb eredményességet hoz. Az irodalmi nevelés akkor eredményes, ha a tanulókat alkalmassá teszi bensőséges, gazdag irodalmi élmények szerzésére, ha a tanulók élvezettel olvassák a könyveket és rendszeres könyvolvasókká válnak. Az irodalmi nevelés ó- ráin ne csak irodalmi leckéket tanuljanak meg, hanem a megismert sok jó művet élvezettel, kedvvel olvassák is el. A tanulók olvasási terveiről, elképzeléseiről is ajánlatos érdeklődni. A diákkönyvtár vezetője gyakran tegye fel a kérdést: Milyen könyveket akarsz elolvasni a következő hetekben, hónapokban? Az órákon, könyvkölcsönzések alkalmával rendszeresen ismertessük a tanulók előtt a nekik való ifjúsági könyveket, keressük az alkalmat, hogy erről a szülőket is tájékoztassuk. Az iskolai diákkönyvtárban a tanulók számára megfelelő műveket biztosítsunk, elegendő példányszámban. Szervezzük meg a tanulók egymás közötti könyvcseréjét, nevelő és felvilágosító munkánkkal hassunk oda, hogy minden tanuló évente legalább egy elolvasott könyvet ajándékozzon az iskolai diákkönyvtárnak. A Samoríni Kilencéves Alapiskola tantestülete körében élénk visszhangra talált a Szocialista Nevelésben közölt felhívás, s még az elmúlt tanév folyamán sikerült néhány tanulót (szüleik beleegyezésével) meggyőzni, hogy járuljanak hozzá az iskolai diákkönyvtár ismeretterjesztő és szépirodalmi művekkel történő feltöltéséhez. A pedagógusok nagy súlyt helyeztek arra, hogy a tanulók érezzék az ajándékozás örömét, hogy elhatározásukkal nemes célkitűzés megvalósításához járulnak hozzá, hogy az ex libris révén nevüket hosszú időn keresztül megőrzik az iskola jövendő 24
