Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-09-01 / 1. szám - Kováts Miklós: Technika a magyar nyelv és irodalom oktatásában

magyar Ugaron c. versét elemezzük. A verset tartalmazó fólialapra még egy üres fólialapot helyezünk. A ver­set már a bevezető magyarázatunk a- latt is felvetítjük — nem árt, ha a vers az elemzésnek ebben a fázisá­ban is a tanulók szeme előtt van. E- lemzésünk további részében pedig már nagy hasznát vehetjük. A vers minden egyes fontos mozzanatát (pár­huzamokat, ellentéteket, hangtani, grammatikai, képi stb. elemeit] meg­jelöljük a felső fólián, s így fokoza­tosan, lépésről lépésre bontakozik ki- a tanulók előtt a vers építménye. (Az írásra a nálunk kapható filctollak kö­zül az 1717 sz. készletet találtuk még a legalkalmasabbnak.] A vers ítéletet (tiltakozást, kiútta­lanságot stb.) fejez ki. A feszültséget megjelenítő, cselekvésre serkentő el­lentéteket egyszerű jelzésekkel e- meljük ki. Számba vesszük a vers — elsősorban az utolsó versszak hanga­nyagát. Az utolsó versszak hangfek­vésének szembetűnő mélységére a ta­nulók rögtön felfigyelnek. Gyorsan megszámoltatjuk az egyes sorok ma­gas és mély magánhangzóit, s az e- redményt fel is jegyezzük. Az ered­ményt természetesen mi már ismer­jük, s ezután rögtön felírjuk, hogy míg a vers egészében a mély magán­hangzók aránya 47 % (a szokásos 39 %-kal szemben), addig az utolsó versszakban ez az arány 70 %-ra e- melkedik. Következtetésünket (termé­szetesen csak egyszerű jelzésekkel) a fólián is jelöljük: — tiltakozás kifejezésével, a cse­lekvésre való serkentéssel induló köl­temény szokásosnál mélyebb hang­fekvése egyre erőteljesebben sugallja a kiúttalanság, a hiábavalóság érzé­sét; — a vers két szerkezeti egységét e- rőteljesen kihangsúlyozza a vers hang­anyaga is. Megvizsgáljuk a vers mondatfelépí­tését is. Ezt is elvégezhetjük a tanu­lókkal, és a bediktált eredményeket je­gyezzük fel. A tanulók előtt kibonta­kozik a vers grammatikai váza: az el­ső két versszak nyugodt mondatszer­kesztése, a harmadik versszakban megbomló, majd a negyedikben telje­sen zaklatottságra utaló mondat felépí­tés. Nyilvánvaló, hogy mindebből az e: lőzőekkel teljesen egybehangzó kö­vetkeztetéseket vonhatunk le. De u- gyanerre az eredményre jutunk, ha a versszakok szerkezetét vizsgáljuk (s feljegyezzük a szótagszámokat), vagy a vers igéit vizsgáljuk (s karikázzuk be a fólián): gázolok — lehajlok — lesem. Nyilvánvalóvá válik a vers le- hanyatló íve, s az utolsó versszak je­lentős szerepe: hisz itt már az Ugar 19

Next

/
Thumbnails
Contents