Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

1975-09-01 / 1. szám - Kováts Miklós: Technika a magyar nyelv és irodalom oktatásában

magyar Ugaron c. versét elemezzük. A verset tartalmazó fólialapra még egy üres fólialapot helyezünk. A verset már a bevezető magyarázatunk a- latt is felvetítjük — nem árt, ha a vers az elemzésnek ebben a fázisában is a tanulók szeme előtt van. E- lemzésünk további részében pedig már nagy hasznát vehetjük. A vers minden egyes fontos mozzanatát (párhuzamokat, ellentéteket, hangtani, grammatikai, képi stb. elemeit] megjelöljük a felső fólián, s így fokozatosan, lépésről lépésre bontakozik ki- a tanulók előtt a vers építménye. (Az írásra a nálunk kapható filctollak közül az 1717 sz. készletet találtuk még a legalkalmasabbnak.]

A vers ítéletet (tiltakozást, kiúttalanságot stb.) fejez ki. A feszültséget megjelenítő, cselekvésre serkentő ellentéteket egyszerű jelzésekkel e- meljük ki. Számba vesszük a vers — elsősorban az utolsó versszak hanganyagát. Az utolsó versszak hangfekvésének szembetűnő mélységére a tanulók rögtön felfigyelnek. Gyorsan megszámoltatjuk az egyes sorok magas és mély magánhangzóit, s az e- redményt fel is jegyezzük. Az eredményt természetesen mi már ismerjük, s ezután rögtön felírjuk, hogy míg a vers egészében a mély magánhangzók aránya 47 % (a szokásos

39 %-kal szemben), addig az utolsó

versszakban ez az arány 70 %-ra e- melkedik. Következtetésünket (természetesen csak egyszerű jelzésekkel) a fólián is jelöljük:

— tiltakozás kifejezésével, a cselekvésre való serkentéssel induló költemény szokásosnál mélyebb hangfekvése egyre erőteljesebben sugallja a kiúttalanság, a hiábavalóság érzését;

— a vers két szerkezeti egységét e- rőteljesen kihangsúlyozza a vers hanganyaga is.

Megvizsgáljuk a vers mondatfelépítését is. Ezt is elvégezhetjük a tanulókkal, és a bediktált eredményeket jegyezzük fel. A tanulók előtt kibontakozik a vers grammatikai váza: az első két versszak nyugodt mondatszerkesztése, a harmadik versszakban megbomló, majd a negyedikben teljesen zaklatottságra utaló mondat felépítés. Nyilvánvaló, hogy mindebből az e: lőzőekkel teljesen egybehangzó következtetéseket vonhatunk le. De u- gyanerre az eredményre jutunk, ha a versszakok szerkezetét vizsgáljuk (s feljegyezzük a szótagszámokat), vagy a vers igéit vizsgáljuk (s karikázzuk be a fólián): gázolok — lehajlok — lesem. Nyilvánvalóvá válik a vers le- hanyatló íve, s az utolsó versszak jelentős szerepe: hisz itt már az Ugar

19