Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Csémy Rozália: A munkás- és parasztszármazású tanulók hátrányos helyzetének néhány problémája / A fiatal pedagógusok és pedagógus jelöltek fóruma
3. Mennyi időt foglalkoznak veled naponta a szüleid? a) mennyit az apa b) mennyit az anya 4. Gyakran olvasnak a szüleid könyvet? 5: Van saját könyvtárad? Felmérésemet 1975 februárjában végeztem a Rohovcei Kilencéves Alapiskolában és a Nitrai Rudolf Jašík Kilencéves Alapiskolában (ZDŠ Rudolfa Jašíka v Nitre). Felmérésemet azért végeztem két iskolában, hogy bizonyítsam azt is, hogy a fizikai dolgozók gyermekei mind falun, mind pedig városon, egyaránt hátrányban vannak a szellemi dolgozók gyermekeivel szemben. A városi fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi eredményére ugyan rányomta bélyegét a városi környezet, a nagyobb kulturális lehetőségek, de tanulmányi eredménye mögött. A családi hatástényezők és tanulmányi eredmények összefüggését összesen 136 tanulónál vizsgáltam meg. A kérdőívek által szerzett adatok értékelése előtt le kell szögezni a következőket: A tényszerű adatokat nem kezelhetjük teljesen objektiven. A tanulók válaszaikban beleszövik az óhajukat, a szemük előtt lebegő ideálképet, azt amit szeretnének elérni, szüleiktől kapni, s ezzel mostohább szociális körülményeiket leplezni. A kérdőívem által szerzett adatok feldolgozásának eredményei a következők. I. 1. A városi értelmiségi származású tanulók tanulmányi átlaga 1.53. 2. A városi munkásszármazású tanulók tanulmányi átlaga 2,29. 3. A falusi értelmiségi származású tanulók tanulmányi átlaga 1,60. 4. A falusi munkásszármazású tanulók tanulmányi átlaga 2,58. Tehát a városi értelmiségi tanulók és a városi munkás- és parasztszármazású tanulók tanulmányi átlaga közti eltérés 0,76. A falusi értelmiségi származású, és munkásszármazású tanulók átlaga közti eltérés 0,98, tehát majdnem egy egész osztályzattal gyengébb eredményt értek el a fizikai dolgozók gyermekei, mint az értelmiségi szülők gyermekei. II. Az apa és az anya iskolázottságának hatása a tanulók eredményeire Az apa felsőfokú végzettsége esetében a tanulók tanulmányi átlaga 1,20, középfokú végzettségűeknél 1,52, szakmunkásképzőt végzetteknél 1,70, s az alapfokú végzettségnél a tanulók tanulmányi eredménye 2,20. III. A szülőknek a gyermekkel való foglalkozási ideje alapján a tanulókat három csoportba osztottam: Az első csoportba azokat a tanulókat soroltam, akikkel a szülők egyike rendszeresen foglalkozik (sok). A második csoportba azokat a tanulókat soroltam, akikkel a szüleik naponta egy óránál kevesebbet, vagy egy óránál többet foglalkoznak, de nem rendszeresen (közepes). A harmadik csoportba azokat a tanulókat soroltam, akikkel a szüleik naponta csak pár percet, vagy még annyit sem foglalkoznak (kevés). Ezt a csoportosítást mindkét szülő esetében elvégeztem. Az eredményeket oszlopos diagrammal ábrázoltam. A diagramból leolvashatjuk, hogy milyen pozitívan befolyásolja a tanulók tanulmányi eredményét az,, ha a szülők foglalkoznak gyermekükkel. 167
