Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1976-02-01 / 6. szám - Csémy Rozália: A munkás- és parasztszármazású tanulók hátrányos helyzetének néhány problémája / A fiatal pedagógusok és pedagógus jelöltek fóruma
A fiatal pedagógusok és pedagógus jelöltek fóruma A MUNKÁS. ÉS PARASZTSZÁRMAZÁSÚ TANULÓK HÁTRÁNYOS HELYZETÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA CSÉMY ROZÁLIA A képesség fejlődését, a tehetség kibontakozását számos tényező segíti, vagy pedig gátolja. Ilyen tényezők mindenekelőtt a családi környezet, a család műveltségi és erkölcsi színvonala, a tanulók tágabb környezete, például a nagy város, kis falu, nemzetiségi viszony, az iskola pedagógiai színvonala, stb. Több szociológiai vizsgálat mutatott rá arra a sajánálatos tényre, hogy az iskola csak kevéssé képes ellensúlyozni a gyermek környezetének hatását. Az is ismeretes, hogy a fizikai dolgozók gyermekei az iskolába való beiratkozáskor, s az iskolába járás során hátrányban vannak. Ezen probléma elemzése során több kérdés merül fel: 1. Mikor beszélünk hátrányos helyzetről? 2. Az érintett tanulók miben vannak hátrányban? 3. Vajon a fizikai dolgozók gyermekei minden vonatkozásban hátrányban vannak? Munkámban ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni s válaszomat vizsgálatok és felmérések eredményeivel igyekszem alátámasztani. Ezzel a problémával azért kell foglalkoznunk, mert nem lehet számunkra közömbös, hogy hazánkban a több mint 70 %-ot kitevő fizikai dolgozó milyen helyet tölt be a továbbtanulásban. Ha azt akarjuk, hogy szocialista rendszerünk értelmisége a legtehetségesebbekből regrutálódjon, — beleértve a legtehetségesebb munkás- és parasztfiatalokat is —, akkor kétségtelenül a fizikai dolgozók gyermekei hátrányának leküzdésére kell koncentrálnunk. A hátrányos helyzetről általában 1. Mikor beszélünk hátrányos helyzetről? A hátrányos helyzet problémája tulajdonképpen egyidős az iskolával. Olyan gyerekekről van szó, akik személyes képességeiktől függetlenbe azok kibontakozását gátló környezetből származnak. A hátrányos helyzet fogalmát feltétlenül el kell határolni a „nehezen nevelhető gyermek“ és a „veszélyeztetett gyermek“ fogalmától. Nem olyan tanulókról van szó, akiknél az általános nevelési módszerek alkalmazása nem hozza meg a kellő eredményt, sem olyan tanulókról, akik lelkileg nem egészségesek. A hátrányos helyzetű tanulók legtöbbje a gyenge tanulmányi eredményt elérők között található, ez tény, de a gyenge tanulmányi eredmény következménye, nem pedig oka a hátrányos helyzetnek. 2. Miben vannak hátrányban a fizikai dolgozók gyermekei? Mindenekelőtt abban, hogy a családi Légkör nem kedvez eléggé a tanulásnak, az intellektuális tevékenységnek, nincs kellő becsülete a szellemi munkának. Szívesebben végeznek el két kezükkel valamit, mert előttük ennek van nagyobb értéke. Legfőbb probléma jelenleg az, hogy a család művelődési hát164
