Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-11-01 / 3. szám - MF: Második nyelv az óvodában
4. Baranov A. V., O predmete szociálnom pszichológii, Vopr. Pszich. 1962, 2. sz. 5. Bízó, Pszichológiai olvasmányok gyűjteménye, Tankönyvkiadó, 1964, Budapest 6. Bakoš Ľ., Štúdie o procese mravnej výchovy, SPN, Bratislava, 1965 7. Cipro M., O mravní výchove, SPN, Praha 1957 8. Claparede E., Gyermekpszichológia és kísérleti pedagógia, Néptanítók Könyvtára Lampel, Budapest, 1915 9. Dorsch F., Psychologisches Vörter buch, R. Mainek, Hamburg, 1959 10. Kelemen L., A gondolkodás neveléséről, Pedagógiai Szemle, 1954, 1. sz. 11. Nagy L., A gyermk érdeklődésének lélektana, Budapest, 1908 12. Roth H., Psychologie der Jungendgruppe. Bernard Graefe. Berlin 1938 13. Sztevanovics В., Pedagógiai pszichológia (Ford.: Sücs V.J, Noviszád 1956 14. Thorndike E. L., Educational Psychology, New York, 1902 15. Várkonyi H., A gyermekkor lélektana I., Szeged, 1938 16. Vallon H., A gyermek lelki fejlődése, Gondolat, Budapest, 1958 17. Zabrowski Z., Sociálni psychológie a výchova, SPN Praha, 1966 MÁSODIK NYELV AZ ÓVODÁBAN Mit kell tudni a nyelvről, az anyanyelvről és a tanítási nyelvről? Mi a különbség az anyanyelvű, a szlovák nyelvű és az anyanyelvi, a szlovák nyelvi nevelés között? 1. Az utóbbi három-négy évben — mint erről a Szocialista Nevelés 1974-ben hírt adott — több óvodában bevezették a szlovák beszélgetést. Az indok az egyre növekedő társadalmi igény, meg az, hogy az iskolai életre való felkészítésnek ez is tartozéka, hiszen az első osztályban már tanítják a szlovák nyelvet. A társadalmi igény valós indok, párthatározatok és kormányhatározatok megfogalmazta feladat, melynek teljesítése érdekében az utóbbi években különösen sokat tettünk, s ennek eredményeit ismerik olvasóink. Ez tehát közismert, erről most nem szólunk. A társadalmi igények minél teljesebb kielégítése érdekében kell — s ezt tesszük lapunk hasábjain — a pedagógia és a pszichológia megállapította alapelveket érvényesíteni. Az iskolai életre váló felkészítésnek — amennyiben magyar anyanyelvű nyermekekről van szó, tehát olyanokról, akik magyar tanítási nyelvű alapiskolában tanulnak majd, — az óvodai szlovák beszélgetés nem okvetlen tartozéka. (Ugyanis a szlovák beszélgetés az alapiskola első osztályában a nulla szintről indul.) Az óvodai második nyelv (nálunk a szlovák beszélgetés) tanítása kérdésében az iskoláskor előtti pedagógia véleménye eltérő. Általában az a nézet alakult ki, hogy az óvoda és az iskola nyelvének egyeznie kell azzal a nyelvi közeggel, amelyben a gyermek él. Ha a gyermek kétnyelvű közegben nő fel — hangsúlyozza több pedagógus — akkor az óvodai-iskolai nyelvi képzésnek is kétnyelvűnek kell lennie. A kérdést bonyolítja, hogy egyelőre sehol sem adtak egyöntetű választ arra: mi az előnye, esetleg hátránya a második nyelv óvodai tanításának. Világszerte folynak e téren a kísérletezések. Moszkvában és Nyugat-Németországban, Romániában és Svédországban a kísérletek vezetői sikerekről számolnak be. Ugyanakkor mind a szlovák, mind a cseh (de pl. a magyar, a szovjet) szocialista pedagógia egyértelműen az anyanyelvi óvodai nevelés egyedüliségét és elsődlegességét vallja (pl. a legutóbb dr. Klindová elvtársnő, a Pedagógiai Kutató Intézet, VÜP, Bratislava, osztályvezetője bizonyította ragyogó előadásában ezt, vagy mint azt dr. Mózsi Ferenc fejtette ki meggyőzően „Az anyanyelv fejlesztése az óvodában, SPN, Blava 1974, 1-17. 1.- című művében). Mivel a probléma megválaszolásában a tudomány diametriálisan eltérő nézeteket vall, és ugyanakkor a társadalmi igény sürgetően lép fel, elhatároztuk: A Szocialista Nevelés a kérdést következő számaiban a maga bonyolultságában mutatja be olvasóinak. Elsősorban természetesen a probléma elvielméleti vonatkozásait szeretnénk — tőlünk telhető szabatossággal — bemutatni. A kérdés megvilágításában — nyílt problémáról lévén szó — mind a 70
