Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-10-01 / 2. szám - Kulacs Dezső: A tanuláshoz való viszony és az óratípusok
A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY ÉS AZ ÓRATÍPUSOK KULACS DEZSŐ A tudományos-technikai forradalom következtében beállt változások egyre kifejezőbben nyilvánulnak meg társadalmunk életiében. E változások egész sor új feladat megoldását követelik meg tőlünk. A pedagógia területén megoldásra váró feladatokat, a mevelőmunka hatékonyságának irányelveit tartalmazzák azok a pártdokumentumok, amelyek a XIV. ikongresz- szus óta megjelentek, s ezeket hangsúlyozzák a múlt év júliusában hozott párt- határozatok is. Az ideológiai és politikai nevelőmunka állandó javítása mellett igen fontos szerepet töltenek be a korszerű pedagógiai törekvések gyakorlatban történő kipróbálásai, melyek az oktatás elméleti, tartalmi, szervezési és módszertani kérdéseire irányulnak. Számos egyéb feladat mellett a legjelentősebbek közé tartozik a-gyermekek önálló gondolkodásra való megtanítása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. E feladatok megvalósítása nemcsak kifejezetten szakmai-pedagógiai problémák elé állítja a nevelőket, hanem a marxista filozófiára épülő ember- ismeret metodológiai kérdéseivel való elmélyült foglalkozást is megköveteli. Az önálló gondolkodás és ismeretszerzés képességének kialakításához szükséges lesz az eddig ismert és alkalmazott elvek, szervezési formák és módszerek alapos felülvizsgálása abból a célból, hogy el lehessen dönteni, mennyiben felelnek meg a kommunista nevelés célkitűzéseinek és a korszerű pedagógiai szemléletnek. A továbbiakban elsősorban az oktatási folyamatban fontos szerepet játszó néhány szervezési kérdésről szeretnénk szólni a hiányosságok feltárásának szándékával, hogy azok kijavítását elősegítsük. Az oktatási folyamat tényezőinek értékelése többféleképpen történhet. Az egyik mód, amikor a pedagógusokat és a gyermekeket kérdezzük meg, s az ő véleményük alapján próbálunk bizonyos következtetéseket levonni a tényezők — mi esetünkben az óratípusok — hatékonyságára vonatkozóan. Ennél az eljárásnál a vizsgálati személyek értékelő véleményére vagyunk utalva, mely közismerten egyénenként eltérő lehet ugyan, mégis fel kell tételeznünk bennük bizonyos fokú azonosságot Is. Minél nagyobb ez az azonosság, annál jobban megközelíti a valóságot. Vizsgálatunkban értékelő hozzáállások (attitűdök) (kutatásáról van szó. Az ilyen kutatás nehézségeiről és az összegyűjtött információk értékéről megoszlanak a vélemények. Mi úgy véljük, hogy akár kérdőívvel, akár az azt kiegészítő beszélgetéssel hozzájutunk olyan értékes információkhoz, amelyek lehetővé teszik a kiindulási hipotézisek felállítását. Tanulmányunkban kísérletet teszünk arra, hogy feltárjuk a tanítási óra alaptípusainak hatását a tanulók tanuláshoz való viszonyának alakulására, a tanulással való megelégedettség vagy elégedetlenség, az órán átélt öröm, felszabadultság érzésének kialakulására. Vizsgálataink során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a korszerű oktató-nevelő munka sikerénék egyik feltétele a nevelési célok és a tartalom korszerű értelmezése mellett olyan óratípusok és óravezetési formák alkalmazása, amelyek a tanulók önállóságát és nagyfokú aktivitását elősegítő Oktatási módszerek alkalmazására adnak módot. Feltételezésünkben részben az eddig szerzett tapasztalataink, másrészt a szak- irodalomból megismert vélemények erősítenék meg bennünket. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakításában igen jelentősnek tartjuk a helyesen megválasztott, az aktivitást és önállóságot biztosító szervezési feltételeket. Ugyanakkor elismerjük más didaktikai tényezőknek (pl. a tartalom érdekes volta, az oktatási eszközök hatása stb.) szerepét is. Igen jelentős szerepet tulajdonítunk mi is a tanulás céljának, a tartalom jellegének, a tantárgy jellegének, a tanítási óra megszervezésének, a tanító személyiségének, az osztály szociális klímájának stb., mert a tapasztalatok szerint valamennyi igen jelentős motivációs tényező. A motiváció jelentőségét abban látjuk — egybehangzóan számos szerzővel, mint amilyenek pl.: Levin, K. Linhart, J. Madsen, KB. Rubinstein, stb.), hogy a cselek 35
