Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-10-01 / 2. szám - Kulacs Dezső: A tanuláshoz való viszony és az óratípusok

A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY ÉS AZ ÓRATÍPUSOK KULACS DEZSŐ A tudományos-technikai forradalom kö­vetkeztében beállt változások egyre kife­jezőbben nyilvánulnak meg társadalmunk életiében. E változások egész sor új fela­dat megoldását követelik meg tőlünk. A pedagógia területén megoldásra váró fel­adatokat, a mevelőmunka hatékonyságá­nak irányelveit tartalmazzák azok a párt­dokumentumok, amelyek a XIV. ikongresz- szus óta megjelentek, s ezeket hangsú­lyozzák a múlt év júliusában hozott párt- határozatok is. Az ideológiai és politikai nevelőmunka állandó javítása mellett igen fontos szerepet töltenek be a korszerű pedagógiai törekvések gyakorlatban tör­ténő kipróbálásai, melyek az oktatás el­méleti, tartalmi, szervezési és módszertani kérdéseire irányulnak. Számos egyéb feladat mellett a legjelen­tősebbek közé tartozik a-gyermekek ön­álló gondolkodásra való megtanítása és az önálló ismeretszerzés képességének ki­alakítása. E feladatok megvalósítása nem­csak kifejezetten szakmai-pedagógiai problémák elé állítja a nevelőket, ha­nem a marxista filozófiára épülő ember- ismeret metodológiai kérdéseivel való el­mélyült foglalkozást is megköveteli. Az önálló gondolkodás és ismeretszer­zés képességének kialakításához szüksé­ges lesz az eddig ismert és alkalmazott elvek, szervezési formák és módszerek alapos felülvizsgálása abból a célból, hogy el lehessen dönteni, mennyiben felelnek meg a kommunista nevelés célkitűzései­nek és a korszerű pedagógiai szemlélet­nek. A továbbiakban elsősorban az oktatási folyamatban fontos szerepet játszó néhány szervezési kérdésről szeretnénk szólni a hiányosságok feltárásának szándéká­val, hogy azok kijavítását elősegítsük. Az oktatási folyamat tényezőinek ér­tékelése többféleképpen történhet. Az egyik mód, amikor a pedagógusokat és a gyermekeket kérdezzük meg, s az ő véle­ményük alapján próbálunk bizonyos kö­vetkeztetéseket levonni a tényezők — mi esetünkben az óratípusok — hatékonysá­gára vonatkozóan. Ennél az eljárásnál a vizsgálati személyek értékelő véleményé­re vagyunk utalva, mely közismerten egyénenként eltérő lehet ugyan, mégis fel kell tételeznünk bennük bizonyos fo­kú azonosságot Is. Minél nagyobb ez az azonosság, annál jobban megközelíti a va­lóságot. Vizsgálatunkban értékelő hozzáállások (attitűdök) (kutatásáról van szó. Az ilyen kutatás nehézségeiről és az összegyűjtött információk értékéről megoszlanak a vé­lemények. Mi úgy véljük, hogy akár kér­dőívvel, akár az azt kiegészítő beszélge­téssel hozzájutunk olyan értékes informá­ciókhoz, amelyek lehetővé teszik a ki­indulási hipotézisek felállítását. Tanulmányunkban kísérletet teszünk ar­ra, hogy feltárjuk a tanítási óra alaptí­pusainak hatását a tanulók tanuláshoz való viszonyának alakulására, a tanulással való megelégedettség vagy elégedetlenség, az órán átélt öröm, felszabadultság érzé­sének kialakulására. Vizsgálataink során abból a feltétele­zésből indultunk ki, hogy a korszerű ok­tató-nevelő munka sikerénék egyik fel­tétele a nevelési célok és a tartalom kor­szerű értelmezése mellett olyan óratípu­sok és óravezetési formák alkalmazása, amelyek a tanulók önállóságát és nagy­fokú aktivitását elősegítő Oktatási mód­szerek alkalmazására adnak módot. Feltételezésünkben részben az eddig szerzett tapasztalataink, másrészt a szak- irodalomból megismert vélemények erő­sítenék meg bennünket. A tanuláshoz va­ló pozitív viszony kialakításában igen je­lentősnek tartjuk a helyesen megválasz­tott, az aktivitást és önállóságot biztosító szervezési feltételeket. Ugyanakkor elis­merjük más didaktikai tényezőknek (pl. a tartalom érdekes volta, az oktatási eszközök hatása stb.) szerepét is. Igen jelentős szerepet tulajdonítunk mi is a tanulás céljának, a tartalom jellegének, a tantárgy jellegének, a tanítási óra meg­szervezésének, a tanító személyiségének, az osztály szociális klímájának stb., mert a tapasztalatok szerint valamennyi igen jelentős motivációs tényező. A motiváció jelentőségét abban látjuk — egybehangzóan számos szerzővel, mint amilyenek pl.: Levin, K. Linhart, J. Mad­sen, KB. Rubinstein, stb.), hogy a cselek ­35

Next

/
Thumbnails
Contents