Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-02-01 / 6. szám - Bodnár Gyula: Vitatkozó sorok helyett / Reflexió - Kecskeméthy Stefánia: A szlovák főnevek nem és végződés szerinti felosztása a 6. osztályban

Reflexió VITATKOZÓ SOROK HELYETT Amikor a Szocialista Nevelés szerkesztősége közölte velem, hogy válasz érkezett cikkemre, megvallom őszintén, örültem. Űrültem, mert reméltem, hogy megcáfolnak, hogy legyőznek. Nem így történt. És örömöm messze szállt. Tankó László ugyanis, aki nálamnál bizonyára jártasabb, tájékozottab a fölvetett problémakörben, csak föl­veszi a kesztyűt, de nem vív. Hanem — ha kicsit távolabb is, és egy teljesen más öl­tözetben — mellém áll. Pedig, de szívesen fogadtam volna az ellenérveket, a cáfoló, gyakorlatban igazolt tényeket! így nem marad más számomra, mint — vitatkozó sorok helyet — néhány megjegyzést fűzni a fentiekhez — főleg félreértéseket elkerülendő: 1. A címnek valóban ellentmond a ,,záró megfogalmazás”, de nem mond ellent a szövegkörnyezetnek, azoknak a gondolatoknak, melyek körülveszik a kifogásolt mondatot. 2. A „hogyant” megvilágítani? Ez nem egy ember, mindnyájunk feladata. Mindazu- ké, akik így vagy úgy érdekeltek a kérdésben. Hiszem, hogy a lap szerkesztősége és Tankó László is velemegyütt örülne, ha egy pezső, termést hozó vita kerekedne, ha a pedagógusok is elmondanák véleményüket, tapasztalataikat — a hogyanról. 3. A fenti írásban fölsorolt rengeteg pont sok figyelemre méltó gondolatot, ja­vaslatot tartalmaz. Mégis hiányérzetem támadt. Ha nem is lehet pontokba foglalni, de egy-egy mondat erejéig említést kellett volna tenni az irodalmat oktató tanító, tanár személyiségéről, „hozzáállásáról”, magatartásáról. Ez sem lényegtelen szempont. Sőt! Bodnár Gyula A SZLOVÁK FŐNEVEK NEM ÉS VÉGZŐDÉS SZERINTI FELOSZTÁSA A 6. OSZTÁLYBAN KECSKEMÉTHY STEFÁNIA A főnevek nyelvtani neme, valamint vég­ződésük szerint való csoportosítása a ma­gyar nyelv számára ismeretlen fogalmak. Magyar anyanyelvű tanulóinknak tehát nem áll rendekezésükre összehasonlítási alap. Segíthet ugyan az élőlényeknél a főnevek természetes nem szerinti beosz­tása (otec, muž, býk — žena, žiačka, kra­va — dieťa, chlapča, tela), de az élette­len tárgyakat és a fogalmakat jelentő főnevek bizonyos nembe és azon belül kü­lönböző csoportba való besorolása v íár sokkal elvontabb, mintsem a tanulók (bár­tudnak a három nem létezéséről, és mu­tató névmás segítségével azokat meg is tudják határozni) képesek lennének még aránylag pontos csoportokat is alkotni. Az eddigi anyagfeldolgozás szerint nagy­jából úgy ismertettük a tananyagnak ezt a részét tanulóinkkal, hogy a főnevek nemét a természetes nem és a mutató­névmások segítségével határoztuk meg, a nemeken belüli csoportokat pedig egysze­rűen a ragozási minta szerint. Tanulónk el is tudta mondani: „Podľa vzoru „dub” skloňujeme podstatné mená mužského ro­du neživotné, ktoré sú zakončené na ...” De vajon érti-e a tanuló azt, amit el­mond? Látja-e párhuzamosan az ide tar­tozó főnevek mellett azokat is, melyek szintén hímneműek, élettelenek, de nem tartoznak ebbe a csoportba. A felsőbb évfolyamokban erre ugyan tanulóink rá­jönnek, de addig a bizonytalan tapoga- tódzás a tudás rovására megy, mert nem értenek (nem is érthetnek) meg olyan anyagrészeket, melyek feltételezik a tisz­tánlátást a főnevek felosztásában. 180

Next

/
Thumbnails
Contents