Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-12-01 / 4. szám - hi-: Könyvekről / Könyvekről
r beszél, az ezeken a nyelveken is gondolkodik, attól függően, hogy éppen ki az elképzelt partnere”. A vita kulosa nyilván a gondolkodni ige pontos körülhatárolása és a szóbeli kommunikáció részének, a gondolkodást kísérő beszédnek és a belső programozásnak a gondolkodástól való különválasztása. Ha a gondolkodás latens, rejtett (belső) beszéd, amely megőrzi részletesen tagolt jellegét (sajátos magunkkal való beszélgetés, amely exteriorizálódhat), külső beszéddé válhat, (kimondásra kerülhet), akkor úgy véljük, hogy Belajevnek és e sorok írójának kell mégis csak igazat adnunk. Könyvekről Froblemi dvujazicsija i mnogojazicsija (A kétnyelvűség és a többnyelvűség problémái). Moszkva 1972, 360 old. 1972-ben ünnepelte a Szovjetunió fennállásának 50-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból jelent meg a N a u к a (Tudomány) Kiadóban A kétnylvűség és a több- nyelvűség problémái című tanulmány- gyűjtemény. Tartalmazza annak a tudományos konferenciának az anyagát, amelyet 1969 októberében a Türkmén Szocialista Szovjetköztársaság fővárosában, As- habadban ,,A nemzeti nyelvek fejlődésétörvényszerűségei a szocialista nemzetek fejlődésével való kapcsolatban” címen rendeztek. Ezen a konferencián nyelvészek, pedagógusok, irodalmárok, szociológusok, filozófusok, néprajzosok, pszichológusok és történészek vettek részt nemcsak Moszkvából és Leningrádból, hanem a Szovjetunió majdnem minden szövetségi' és autonóm köztársaságból és területéről. Ezzel a problematikával foglalkozó össz- szövetségi jelentőségű tudományos konferenciát a Szovjetunióban ez alkalommal tartottak először. Megvitatták a kétnyel vűség társadalmi jelentőségét, fogalmát, annak tárgyát, kutatási aspektusait és típusait. Foglalkoztak továbbá a nyelvészeti interferencia problémájával, annak specifikumával és sajátos megnyilvánulásával a nyelv hangtani, alaktani, mondattani, jelentéstani és stilisztikai szintjén. A konferenciának nagy politikai ás társadalmi jelentősége volt. Résztvevői kritizálták az egyes kutatók nézeteit, akik szerint a kétnyelvűség akadályozza a nemzeti nyelvek működését és gátolja a gyerek gondolkodásának fejlődését. Ezeket a nézeteket a konferencia tarthatatlanoknak minősítette. A szovjet nyelvészek szerint rendkívül nagy jelentősége van a kétnyelvűségnek főleg egy olyan soknemzetiségű államban, mint amilyen a Szovjetunió. Anélkül u- gyanis lehetetlen lenne az egyes nemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. A kétnyelvűség terén jelentős eredményeket értek el főleg a szovjet uralom folyamán. A könyv bevezetőjében a tanulmány-gyűjtemény szerkesztői részletes tabellát is közölnek a kétnyelvűség jelenlegi helyzetéről. Alapul az 1970-es nép- számlálást veszik. (A bevezetést már a konferencia után írták.) Ezen a tabellán 40 nemzetet és nemzetiséget mutatnak be. Leolvasható róla a lakosság száma és a- zoknak a személyeknek a százalékaránya, akik anyanyelvükön kívül jól beszélik az orosz nyelvet vagy egy másik, a Szovjetunióban élő nemzet vagy nemzetiség nyelvét. Például az orosz anyanyelvű lakosságnak csak 3 százaléka beszéli valamelyik szovjet nép nyelvét. A Szovjetunióban ma a „nemzeti (nemzetiségi) nyelv — orosz nyelv” bilingviz- mus jelenti a legfőbb problémát, azért a következőkben néhány adatot idézünk a tabellából, amelyből látható, hogy az egyes nemzetiségek eddig milyen mértékben sajátították el az orosz nyelvet: 00 __ ® a 2-? 3 Д A nemzet (nemzetiség) oco СЛ О (S > neve </) r-i 0) и .о О Q3 £ «о СО в < Й Hány 1 beszél E an 40 S kalmük 137 81,1 1,5 balkár 60 71,5 2,5 kabard 280 71,4 0,8 inguso 158 71,2 0,9 komi-permi 153 68,1 4Д burját 315 66,7 2,7 fehérorosz 9052 49,0 7,3 kazah 5299 41,8 1,8 ukrán 40 753 36,3 6,0 örmény 3559 30,1 6,0 grúz 3245 21,3 1,0 kirgiz 1452 19,1 3,3 azerbajdzsán 4380 16,6 2,5 türkmén 1525 15,4 1,3 tadzsik 2136 15,4 12,0 üzbég 9195 14,5 3,3 126
