Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-09-01 / 1. szám - Vita a tankönyvekről. Magyar, szlovák és cseh történészek tanácskozása
volt; valamint be kell mutatni Magyarország népeinek részvételét a jakobinus mozgalomban. Amíg az utóbbi kérdések a történeti Magyarország soknemzetiségű jellegét mint általános szempontot kívánják aláhúzni, addig a XIX. század első felének problémáiról folytatott eszmecsere a szlovák tankönyvek kiegészítésére, korrigálására irányult. Összhang alakult ki abban is, hogy az 1791—92. évi nyelvi törvényeket nem lehet egyérteműen — amiképpen azt a szlovák tankönyvekben olvashatjuk — „magyarosító“ törvényeknek tekinteni, sokkal inkább a „magyar nyelvért folytatott harc kettős arculatára: pozitív jelentőségére — befele — a magyar nemzeti fejlődés szempontjából, valamint magyarosító tendenciáira — kifelé. Ebben az összefüggésben ajánljuk a magyar politikai nemzet fogalmának, valamint a magyarosítás osztály- jellegének a megvilágítását. Szlovák barátaink helyt adtak annak a kívánságunknak is, hogy a tankönyvekben nagyobb .figyelmet kell fordítani a magyar reformkorra, azokra a progresz- szív kívánságokra, amelyek Széchenyi és Kossuth nemzedékének — hogy csak a legnagyobbakat említsük — tevékenységét jellemezték. A szlovák és a cseh mozgalom egykorú vezetői nem egyszer nyilatkoztak rokonszenvvel és elismerően — az ellentétek ellenére — a reformkor jelentőségéről. Nem mondhatunk le arról sem — s ebben is megvolt az egyetértés —, hogy rámutassunk a magyar és a szlovák mozgalom párhuzamos, szinte azonos, a polgári átalakulást célzó követeléseire. Vita és egység Az 1848—49. évi forradalom az utóbbi tíz esztendőben gyakran volt disputa tárgya. S ha nem is mondhatjuk, hogy felfogásunk teljesen azonos, a vitatott kérdések többségét — közös akarattal — sikerült megoldani és nézeteink jelentős mértékben közeledtek egymáshoz. Tanácskozásunk nagy lépést jelentett előre abból a szempontból is, hogy kölcsönösen bemutatjuk a magyar-szlovák megbékélési törekvéseket, a szláv radikálisok álláspontját. Ök ugyanis, bár éles kritikával szemlélték a magyar kormány hibás nemzetiségi politikáját, a magyar forradalmat és szabadságharcot nagy jelentőségűnek tartották és közeledtek hozzá. Foglalkozni kell végül — megfelelő indoklás kíséretében — a szlovák nép részvételével a magyar forradalomban és szabadságharcban. A szlovák történeti tankönyvekből hiányzik az 1918. évi magyar októberi forradalom. A bizottság kívánatosnak tartja, hogy a tankönyvek lehetőségeiknek megfelelően erről a fontos eseményről is adjanak méltó tájékoztatást. A harmadik, a legújabbkori szekció az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével kapcsolatban nagy jelentőségűnek tartja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, u- gyanakkor felhívja a figyelmet az első világháború végén kialakult nemzetközi helyzet fontosságára is. Az utóbbi momentum a szlovák tankönyvekben aránytalanul kevés helyet kap. A maga bonyolultságában kell szemlélni az utódállamok megalakulását is. Egyetértés volt a Magyar Tanácsköztársaság megítélésében. Szlovák kollégáink fontosnak tartják az 1919-es eseményekkel kapcsolatosan is a proletár internacionalizmus jelentőségének és a csehszlovák kormány intervenciós szerepének a hangsúlyozását, valamint a Magyar Tanácsköztársaság számottevő hatását a csehszlovák munkásmozgalom forradalmi szárnyának kialakulásában. Szlovák kollégáink elfogadták azt az észrevételünket is, hogy a szlovákiai magyarságot élesen meg kell különböztetni az egykori uralkodó osztályoktól s azok felelősségétől. Mi viszont elfogadtuk szlovák barátainknak azt a megjegyzését, hogy a kis- antantot a legújabb kutatások eredményeivel összhangban kell a tankönyvben tárgyalni. Az eddigiek alapján bizalommal tekintünk további tanácskozásaink elé. Vegyes bizottságunk rendszeresen foglalkozik a történeti tankönyvekkel: sorra kerülnek majd az általános iskolák szlovák és a különböző iskolatípusokban használt cseh, valamint a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar tankönyvek is.
