Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-09-01 / 1. szám - Vita a tankönyvekről. Magyar, szlovák és cseh történészek tanácskozása
nyílnak meg az iskolapadban ülök százezrei előtt. Természetesen a vers nem nyújt élményt annak sem, aki azt elszakítja az embertől, a társadalomtól. Hogy érthetem a költőt, ha nem ismerem az őt és engemet körülölelő világot? Ha „leparkolok“, és nem lépek utána? Ha nem kutatom fel azokat a műveket, a- melyek közelebb visznek az emberhez, a költőhöz? Ha nincs időm, türelmem egy bonyolult, és egyre bonyolultabbá váló világot megidéző szavakhoz — még akkor sem, amikor materiális biztonságom már megszereztem? Először ezekre a kérdésekre kell megadnunk a választ, és aztán jöhetnek a módszerek. Én hiszen, hogy minden irodalmat oktató pedagógus egy kis önvizsgálat után meg is találja a választ. Csak ne elégedjen meg vele! VITA A TANKÖNYVEKRŐL Magyar, szlovák és cseh történészek tanácskozása* A szocialista országok történészei között kialakult kétoldalú együttműködés közel másfél évtizedes bevált formái a vegyes bizottságok. Ezek sorában legelőször éppen a magyar-csehszlovák bizottság (1960 júniusában) kezdte el tevékenységét; április elején immár tizenegyedik alkalommal találkoztak magyar, szlovák és cseh történészek. Tanácskozásainkon végigpásztáztuk népeink történetét, s azt mondhatjuk, hogy alig van olyan fontos periódus, amely ne került volna szóba. E- zek a megbeszélések a kölcsönös tájékoztatáson, egymás történetének jobb megismerésén túl hisztoriográfiáink továbbfejlesztését szolgálták, számos cikk, közös kiadvány is tanúskodik erről. Különösen jelentősek .azok a találkozások, amelyeken történeti kapcsolatainkat vettük számba; melyek az évezredes együttélésből és a szomszédságból fakadnak, s ösz- szefüggő szálakat és ellentéteket egyaránt tartalmaznak. Tanácskozásaink során felmértük közös történetünkből fakadó gondjainkat is, amelyekből a jelen számára is számos tanulság adódik. Egy pillanatig sem tévesztettük azonban szem elől, hogy az együttműködés szép történetei példáit is meg kell ismertetnünk közvéleményünkkel. így például legutóbbi kutatásaim során számomra is revelációként hatott, hogy a magyar progresszió, amely a polgári demokratikus Csehszlovákia légkörében fejlődött és szemben állott az ellenforra*Ci'kkünket a Magyar Hírlap, 1974. május dalmi Magyarországgal, mennyire egybefonódott a szlovák és a cseh haladó mozgalmakkal. Igaz, e kapcsolatok részben ismertek, politikai és kulturális hatásaik elemzésével, teljes feltárásával azonban még adósak vagyunk. Eléggé ismert, hogy a csehszlovákiai magyarok nemcsak a közvetítő hidat jelentették, hanem a két szomszédos ország közötti viszályok ü- rügyét is. Mindez tudott körülményiekből, a polgári Csehszlovákia és az ellenforradalmi Magyarország közötti ütköző helyzetből fakadt. Nagy jelentőségű tehát szlovák kollégáinknak az a kezdeményezése, hogy országainkban szerkesszünk egy közös kiadványsorozatot. E kötetekben összegyűjte- nénk a csehszlovákiai és magyarországi levéltárakban található fontos iratokat, a- melyek 1917-től dokumentálják a magyar- csehszlovák progresszív kapcsolatokat. Az együttműködés eredményei A vegyes bizottság történetében igen e- redményesek voltak azok a tudományos ülésszakok, amelyeken a cseh, a szlovák és a magyar történet párhuzamos jelenségeit vettük számba. így a tizenegyedik ülésszakon is, amelyen a marxizmus elterjedését vizsgáltuk országainkban. A munkásmozgalom történetével már többször foglalkoztunk, de ilyen párhuzamos ideológiai-történeti felmérés még nem volt, nem tűztük ki célul azt sem, hogy 18-1 számából vettük át. 4 3 8
