Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-09-01 / 1. szám - Vita a tankönyvekről. Magyar, szlovák és cseh történészek tanácskozása

nyílnak meg az iskolapadban ülök százezrei előtt. Természetesen a vers nem nyújt élményt annak sem, aki azt elszakítja az embertől, a társadalomtól. Hogy érthetem a költőt, ha nem ismerem az őt és engemet körülölelő világot? Ha „leparkolok“, és nem lépek utána? Ha nem kutatom fel azokat a műveket, a- melyek közelebb visznek az emberhez, a költőhöz? Ha nincs időm, türelmem egy bonyolult, és egyre bonyolultabbá váló világot megidéző szavakhoz — még akkor sem, amikor materiális biztonságom már megszereztem? Először ezekre a kérdésekre kell megadnunk a választ, és aztán jöhetnek a módszerek. Én hiszen, hogy minden irodalmat oktató pedagógus egy kis önvizsgálat után meg is találja a választ. Csak ne elégedjen meg vele! VITA A TANKÖNYVEKRŐL Magyar, szlovák és cseh történészek tanácskozása* A szocialista országok történészei kö­zött kialakult kétoldalú együttműködés közel másfél évtizedes bevált formái a ve­gyes bizottságok. Ezek sorában legelő­ször éppen a magyar-csehszlovák bizott­ság (1960 júniusában) kezdte el tevékeny­ségét; április elején immár tizenegyedik alkalommal találkoztak magyar, szlovák és cseh történészek. Tanácskozásainkon végigpásztáztuk népeink történetét, s azt mondhatjuk, hogy alig van olyan fontos periódus, amely ne került volna szóba. E- zek a megbeszélések a kölcsönös tájékoz­tatáson, egymás történetének jobb megis­merésén túl hisztoriográfiáink továbbfej­lesztését szolgálták, számos cikk, közös kiadvány is tanúskodik erről. Különösen jelentősek .azok a találkozások, amelye­ken történeti kapcsolatainkat vettük számba; melyek az évezredes együttélés­ből és a szomszédságból fakadnak, s ösz- szefüggő szálakat és ellentéteket egyaránt tartalmaznak. Tanácskozásaink során fel­mértük közös történetünkből fakadó gondjainkat is, amelyekből a jelen szá­mára is számos tanulság adódik. Egy pil­lanatig sem tévesztettük azonban szem elől, hogy az együttműködés szép törté­netei példáit is meg kell ismertetnünk közvéleményünkkel. így például legutóbbi kutatásaim során számomra is revelációként hatott, hogy a magyar progresszió, amely a polgári demokratikus Csehszlovákia légkörében fejlődött és szemben állott az ellenforra­*Ci'kkünket a Magyar Hírlap, 1974. május dalmi Magyarországgal, mennyire egybe­fonódott a szlovák és a cseh haladó moz­galmakkal. Igaz, e kapcsolatok részben is­mertek, politikai és kulturális hatásaik elemzésével, teljes feltárásával azonban még adósak vagyunk. Eléggé ismert, hogy a csehszlovákiai magyarok nemcsak a közvetítő hidat jelentették, hanem a két szomszédos ország közötti viszályok ü- rügyét is. Mindez tudott körülményiekből, a polgári Csehszlovákia és az ellenforra­dalmi Magyarország közötti ütköző hely­zetből fakadt. Nagy jelentőségű tehát szlovák kollé­gáinknak az a kezdeményezése, hogy or­szágainkban szerkesszünk egy közös kiad­ványsorozatot. E kötetekben összegyűjte- nénk a csehszlovákiai és magyarországi levéltárakban található fontos iratokat, a- melyek 1917-től dokumentálják a magyar- csehszlovák progresszív kapcsolatokat. Az együttműködés eredményei A vegyes bizottság történetében igen e- redményesek voltak azok a tudományos ülésszakok, amelyeken a cseh, a szlovák és a magyar történet párhuzamos jelensé­geit vettük számba. így a tizenegyedik ülésszakon is, amelyen a marxizmus el­terjedését vizsgáltuk országainkban. A munkásmozgalom történetével már több­ször foglalkoztunk, de ilyen párhuzamos ideológiai-történeti felmérés még nem volt, nem tűztük ki célul azt sem, hogy 18-1 számából vettük át. 4 3 8

Next

/
Thumbnails
Contents