Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Miko, František: A levél mint fogalmazás a gimnázium 1. osztályában
lünk tanulmányait az Irodalmi Szemlében, valamint szlovák folyóiratokban (Slovenská literatúra, Jazykovedný časopis, Romboid) és a nitrai Intézet kiadványaiban jelenteti meg. Tanulmányait, cikkeit szlovákul és magyarul írja. Első tanulmánykötetét 1973-ban a bratislavai Madách Könyvkiadó adta ki „A stílus hírértéke” címen. A Magyar Tudományos Akadémia is tervbe vette a „Szöveg, stílus, hírérték” c. tanulmánykötetének kiadását, amely felöleli a szerzőnek a kvantitatív stilisztika tárgykörébe tartozó tanulmányait. VÖRÖS VINCE, a Kísérleti Módszertani Osztály munkatársa. Munkaköre: a természettudományi tantárgyak tanításának helyzete és eredményei a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban. Részt vesz az állami kutatási terv teljesítésében. A természettudományi tantárgyak tanítói számára rendezett nyári módszertani szemináriumok főszervezője. 1962-ben főiskolai jegyzetet fordított magyarra (Tulenko: A termelés elmélete). A Szocialista Nevelésben publikált: Tegyük járhatóbbá az utat (1972); Javítjuk tankönyveinket I—II. (1972—73). Kisebb recenziók szerzője. KOVÁCS LÁSZLÓ, 1973 július végéig a Kísérleti Módszertani Osztály munkatársa, jelenleg a magyar tanszék adjunktusa. Főleg a magyar nyelv tanításának helyzetével és eredményeivel foglalkozott az alapiskolákban. Részt vett az állami kutatási terv feladatainak teljesítésében. E kutatás eredményeként született a „Kísérlet a diglosszia állapotának fölmérésére alapiskoláink tanulóinak és tanítóinak beszédében” c. tanulmánya, amely a nitrai Pedagógiai Fakultás egyik tanulmánykötetében jelenik meg. A LEVÉL MINT FOGALMAZÁS A GIMNÁZIUM 1. OSZTÁLYÁBAN (Stilisztikai elemzés) Prof. Dr. FRANTIŠEK MIKO, DrSc. Az iskolai fogalmazások elemzése és értékelése, ami jelen munkánk célját képezi — az iskolai értékeléstől abban különbözik, hogy figyelmen kívül kell hagynia a nyelvhelyességet, azaz a helyesírási, a nyelvtani, lexikális és frazeológiai normákat. Az iskolai írásbeli fogalmazási dolgozatoknak ez az elszigetelése nyelvi oldaluktól tisztára munkaokokból történik. Azért szükséges, hogy elemzésünk céljára összpontosíthassuk figyelmünket, és megállapíthassuk: a tanulók milyen mértékben érték el az adott esetben a fogalmazási nevelés célját. A fogalmazási készség színvonala minden egyes esetben és csoportonként elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szöveg mennyiben felel meg a választott műfaj (fogalmazás) feltételeinek és normáinak. A levél formája — amely elemzésünk tárgyát képezi — a beszéd-stílus műfaja. A magánlevél célja, hogy helyettesítse az egymással bizonyos személyes kapcsolatban levő emberek szóbeli érintkezését. A levél mint iskolai fogalmazási műfaj azonban bonyolultabb dolog. Felépítmény módjára kétfajta közlés kereszteződik benne: magánjellegű közlés (A barát — В barát) és iskolai (tanulók-tanító). A levél fiktív magánjellegű érintkezési formája itt csak eszköz, amelynek segítségével megvalósul a tanuló és tanító közti munka-érintkezés: a tanuló a feladatot a tanítóhoz címezi, hogy bemutassa konkrét fogalmazási képességét és készségeit: Tanuló (A barát — Levél — В barát) = Feladat Tanító A tanuló a tanítónak a feladatot nem a levél eredeti funkciójában mutatja be, hanem annak csak fogalmazási és nyelvi részét. Közben a tanuló rendszerint azonos az A személlyel, ez az azonosság azonban nem feltétel. 17 feladatot kellett elemeznünk „Chodím do novej škody (List priateľovi)” címmel, melyeket a Šahy-i magyar tanítási nyelvű Gimnázium I.A osztályos tanulói írtak. 73
