Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-10-01 / 2. szám - Bertók Imre: A magyar fosztóképző szlovák megfelelői

naptár szerint volt szökőév, de az új szerint már nem. A különbség vember 7-ikére esik.

Hogy járunk el akkor, ha egy bizonyos esemény a múlt században (az 1800-as években) játszódott le? Láttuk, hogy a két naptár között a különbség 12 nap volt, vagyis a régi naptár szerint akkor volt a hónap elseje, amikor az új naptár szerint 13-ika volt. Lenin például a régi naptár szerint 1870. április 10-én született. Ha meg akarjuk állapítani, hogy ez a nap az új naptár szerint a hónap melyik napjára esett, a 12-höz hozzáadjuk a 10-et, és így megkapjuk Lenin születésének dátumát a Gregorián-naptár szerint, vagyis április 22-ikét.

A szovjet kormány a Gregorián-naptárt (oroszul: novyj sztyily) 1918. február 14-én vezette be (a Julián-naptár — sztaryj sztyily — szerint február 1-én) úgy, hogy egyszerűen kihagytak 13 napot. Nyelvi szempontból még meg kell jegyeznünk, hogy ha valamilyen adatot a régi naptár szerint tüntetnek fel, akkor hozzáteszik a rövidítést „po szt. szt. (— po sztaromu sztyilyu — a régi időszámítás szerint j“ és ha az új szerint, akkor „po n. szt. (— po no- vomu sztyilyu — az új időszámítás szerint)“.

Ä MAGYAR FOSZTÓKÉPZŐ SZLOVÁK MEGFELELŐI

Dr. SÉRTŐK IMRE

A szókincsgyűjtés legváltozatosabb és legtermékenyebb formája a szóképzés. Általa a régi szavakat alakjuk, tartalmuk és hangulati töltetük terén új szótároz- ható egységekké alakítjuk.

A szóképzés lehet ösztönös és tudatos. Az új szavak létrehozásában fontos szerepük van a képzőknek. A képzők járulékos, nem teljes értelmű ún. szinszeman- tikus szavak. Az alapszónak tőalakjához járulva töltenek be funkciót. A nyelvi rendszer hierarchiájában a képzőket a toldalékok kategóriájába soroljuk. A strukturalista nyelvtanok derivációs mor- fémaként tartják őket számon.

Az alapszóhoz viszonyítva beszélünk deverbális és denominális képzőkről. A létrehozott jelentésváltozás alapján lehetnek szinonim, ellentétes, homonim és poliszemantikus képzők. Alakra nézve ismerünk egyalakú és több alakú, szerkezetre való tekintettel egyszerű és összetett, gyakoriságuk alapján produktív és improduktív képzőket.

A magyar és a szlovák nyelv összevetésekor szembeötlik, hogy a szlovák nyelvben önálló szóként viselkedő segédigéknek a magyarban képzők felelnek meg, mégpedig deverbális verbum képzők a műveltető és a ható igék esetében pl. môže ísť — mehet, dá šaty čistiť — ruhát tisztíttat.

Ugyancsak eltérést mutatnak e visszaható és a szenvedő igék. A visszaható és a szenvedő igék képzése a magyarban képzőkkel történik. A szlovákban a visz- szaható névmás sa, si alakjainak beiktatásával pl. mos-mosakodik, umvva-umýva sa, hirdet-hirdettetik, vyhlasuje-vyhlasu- je sa.

E rövid cikkben a magyar fosztóképző -tlan, -tlen, -tálán, -télén, -atlan, -etlen szlovák megfelelőit mutatjuk be a teljességre való törekvés igénye nélkül.

A fosztóképző a magyarban gyakori, termékeny képző. Egyaránt járulhat igéhez és névszóhoz. Leggyakrabban azonban főnévhez és melléknévhez járul. Vannak szakemberek, akik tagadó képzőként tartják számon.

A fosztóképző jelentését tekintve lehet:

a) fosztó értelmű pl. házatlan, földet- len, tehát olyan személy, akinek nincs háza, nincs földje.

b) tagadást kifejező pl. végtelen, páratlan, tehát olyan dolog, aminek nincs vége, párja.

c) fokozó, nyomosító, kiemelő értelmű pl. egyetlenegy, nincstelen.

d) rosszaló jellegű pl. szemtelen, arcátlan, formátlan, jellemtelen, aránytalan.

Egyesek közülük ugyanahhoz az alapszóhoz járulnak, de használati különbség van köztük pl. lelketlen ember, lélekte62