Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-09-01 / 1. szám - Přikryl, František: A leninizmus és a nemzetiségi kérdés

A leninizmus és a nemzetiségi kérdés (Leninizmus a národnostná otázka v súčasných podmienkach, Naklada­teľstvo PRAVDA, 1972) Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma ingyenes kiadványaként minden magyar tanítási nyelvű is­kolának megküldte az alább ismertetett publiká­ciót. Az egész modern történelmet két hatalmas társadalmi áramlat jellemzi: a nemzeti mozgalom és az osztálymozgalom, az utóbbit elsősorban a jelenkori proletariátus ala­kítja ki. A proletariátus a saját felszabadításáért és az egész emberiség felszabadítá­sáért vívott harcban nem mellőzheti a történelmileg oly jelentős tényezőt, mint ami­lyen a nemzetiség. Marx és Engels rávezették a proletariátust, hogy tudatosítsa a társadalomban betöltött különleges helyzetét, hogy a nemzeti mozgalommal kapcso­latban is osztályszempontú állást foglaljon, és hogy saját programot állítson össze. Marx és Engels mély gondolatait a nemzetiségi (kérdéssel kapcsolatban V. I. Lenin alkotó módon továbbfejlesztette, és joggal állapíthatjuk meg, hogy a nemzetiségi kér­désről teljes értékű tanítást hagyott hátra. A Szovjetunió nemzetiségi politikájában elért sikerek, a hatalmas, sok nemzetiségű szovjet állam kialakítása Lenin tanítását nemcsak teljes mértékben igazolták, hanem egész sor új ismeretet nyújtottak, ame­lyeknek általánosítása és helyes alkalmazása a nemzetiségi kérdés megoldásában fel­becsülhetetlen jelentőségre tettek szert azokban az országokban, ahol a szocialista építés útjára léptek vagy lépnek. A szerzők azonban nemcsak a Szovjetunió nemzetiségi kérdései megoldása terén nyert tapasztalatokat általánosítják, hanem a tudományos kommunizmus pozíciójából először kísérelték meg megmagyarázni a nemzetiségi kérdésnek az utolsó évtizedben elért fejlődését és jelen helyzetét a probléma egész terjedelmében. Meg kell állapítani, hogy ez a kísérlet sikeres volt. Sikerült a könyv egész felépí­tése. A mű 3 részre oszlik, ezek: a nemzetiségi kérdés a burzsoá társadalomban, a nemzetiségi kérdés a szocializmusban és a nemzetiségi kérdés és a világforradalmi folyamat. Az egész mű tartalmából kitűnik, hogy az erős integrációs törekvések s a társada­lom élete internacionalizálódása ellenére a nemzetiségi kérdés mindmáig nem vesz­tett jelentőségéből. Ellenkezőleg, éppen ezekkel a törekvésekkel kapcsolatban jelen­tősége állandóan növekszik. Az imperializmus nemcsak hogy nem szűnt meg a nem­zetek elnyomója lenni, hanem az állam-monopóliumi tőke növekedése elmélyítette a kapitalista országok és az ún. „harmadik világ“ országai közti ellentétet. A nemzeti függetlenségért és szuverenitásért folytatott harc, a nemzetiségi kérdés és a szocia­lizmusért vívott küzdelem kapcsolata a munkásosztály számára Nyugaton mindig idő­szerű. Az egész mű alapvető irányzatát a felvetett problematikához való következetes osz­tályszempont jellemzi, amely a nemzetiségi kérdést a szociális kérdésnek, a forrada­lom és a szocialista társadalom építésének alárendeli. Éppen ez a hozzáállás tette lehetővé a szerzőknek, hogy tudatosítsák a nemzetiségi kérdés jelentőségét. A szerzők meggyőzően bizonyítják, hogy a nemzetiségi kérdésnek az osztályharc alá rendelése nem jelenti az előbbi lebecsülését. Azért a mű pozitív jellemzőjeként kell elkönyvelni, hogy a szerzők a monográfia első részében nemcsak a nemzetek és nemzetiségi moz­galmak keletkezésének problémáját vitatják meg, hanem a nemzeti és internacionális mozgalom dialektikájával is foglalkoznak, és mindenekelőtt hangsúlyozzák, hogy csak a munkásosztály képes a valóságban biztosítani a nemzeti érdekeket; a munkásosz­tály éppen azért, hogy következetes internacionális erőt képvisel, egyúttal lehet és kell is hogy nemzeti legyen, természetesen más értelemben, mint a burzsoázia. A mű első részében érdekes a nemzetek „szociális-pszichológiai profilja” kialakulá­sának vizsgálata, a nemzeti öntudat kialakulásának kutatása. A recenzált könyv egész sor további pozitív momentumot tartalmaz, ide tartozik pl. a nemzeti államiság kérdése, amelyet a szerzők a nemzetiségi kérdés szocialista meg­oldása fő feltételének tekintenek. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy számunkra az államjogi megoldással foglalkozó fejezet a legidőszerűbb. A szerzők hangsúlyozzák a nemzetek önrendelkezési jogát a szocialista társadalomban, amely lehetővé teszi

Next

/
Thumbnails
Contents