Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-09-01 / 1. szám - Mit tudnak ötödikeseink év elején matematikából? / Az alsótagozati nevelés életéből

A felírás és lemásolás után „dolgozz pontosan és gyorsan“ felszólításra az osztály kicsöngetésig önállóan dolgozzon. A pedagógus a katedránál állva ügyeljen arra, hogy zavartalanul dolgozhasson min­denki. Ne zavarjuk mi se az osztályt vagy egyes tanulókat javaslatainkkal, öt­leteinkkel, segítségnyújtással. Hagyjuk magukra őket, hogy tiszta képet kaphas­sunk az önállóságuk színvonaláról. Itt jegyezzük meg, hogy az iskolaveze­tés vagy a tantárgybizottság vezetője ér­tékes megfigyeléseket, megállapításokat tehet az osztály önálló munkája közben. Az ötödik osztályban már elvárjuk tanu­lóinktól, hogy 30—40 percen keresztül nyugodtan, elmélyülten dolgozzanak. Ha tehát az osztály legalább 30 percig nem tud csöndben, elmélyülten dolgozni (ha mozgolódnak, forgolódnak, kérdezgetnek, bizonytalanok, tétlenkednek), akkor baj van az 1—4. osztályokban az önállóságra, önálló problémamegoldásra való nevelés­sel. Kicsöngetéskor a dolgozatokat szedjük össze, és tanítás után vagy otthon az aláb­biak szerint értékeljük: a) A feladatokat nem kell javítani, csak pontokkal értékelni éspedig úgy, hogy a pontokat a papiros szélén levő osz­lopba írjuk. b) Az értékelésnél nagyon ügyeljünk az egyértelműség és a matematika nyel­vének helyes használatára. Az értel­metlen, pontatlan, vitára okot adó (le nem írt, ez már majdnem az ered­mény, ebből már következik) megol­dásokat nem lehet ponttal jutalmazni. c) A hibásan lemásolt, az elnézett, de kü­lönben jól megoldott feladatokért sem jár pont. d) Az értékelést ne tanulónként végez­zük, hanem feladatonként. e) Az értékelés után töltsük ki az össze­sítő ívet. Az összesítő ívet feladattípu­sonként különös gonddal elemezzük és ennek alapján töltsük ki az összesítő ív hátsó oldalát is. (2. ábra) Az egyes feladatok értékelését mindkét csoportnál ugyanúgy a következőképpen végezzük: Az összes feladatra érvényes, hogy 0 pon­tot adunk: — ha a tanuló bele sem kezdett, — ha, csak a szövegben szereplő mennyiségeket írta fel összefüggé­sek nélkül, — ha, csak értelmetlen, vitára okot adó összefüggéseket írt fel. 1. példa: Minden két hibátlanul elvég­zett műveletért 1 pont jár, összesen tehát 4 pont adható, 2. példa: A helyes összefüggés felírásá­ért 1, a teljes és hibátlan megoldá­sért 2 pont adható, 3. példa: Ugyanúgy mint a 2. példa, 4. példa: Minden két pár hibátlanul felírt összefüggéséért 1 pont jár, de 4 pontnál nem adható több, 5. példa: Az egyik szakasz hibátlan megrajzolásáért 1 pont, a teljes és hibátlan megoldásért 2 pont adható, 6. példa: Részfeladat hibátlan megrajzo­lásáért 1 pont, a teljes és hibátlan megoldásért 2 pont adható, 7. példa: A téglalap hibátlan felrajzolá- akkor 1 pont, ha teljes és hibátlan, a megoldásért 2 pont adható, 8. példa: Ha az egyenesek merőlegesek, de az egyik nem ferde helyzetű, akkor 1 pont, ha teljes és hibátlan a rajz, akkor 2 pont adható, 9. példa: Egy-egy feladat hibátlan fel­írásáért 1 pont, összesen tehát 5 pont adható, Elemző lap az eredményvizsgálatokhoz (1. ábra) Iskola: Oszlállj : Tantié: Dátum: s. sz. A tanuló neve 1-P 2-P 3.p 4-P 5.p 6. p в.р 9.p tO.p essz. m r h m r h .77 r r * r h m r л m h m ŕ t, m n h m r h tm 9J' m - megoldotta) Г = részben oldotta meg, h — hibás, rossz 25

Next

/
Thumbnails
Contents