Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-09-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Miylen a tudásszint az 5. osztályban magyar nyelvből? / Az alsótagozati nevelés életéből

két pontot vonunk le. Egy szóban kétféle hiba is lehet.

A számozott feladatok értékelése:

1. A kifogástalan megoldásért 4 pontot adunk, minden hibáért levonunk 1 pontot.

2. Minden helyesen írt szó — 2 pont, a maximális pontszám 6.

3. 5 helyes igealak — 5 pont, 4 helyes igealak — 4 pont, 3 helyes igealak — 3 pont, 2 helyes igealak

— 2 pont, 1 helyes igealak — 1 pont.

4. 5 helyes igealak — 5 pont, 4 helyes igealak — 4 pont, 3 helyes igealak — 3 pont, 2 helyes igealak

— 2 pont, 1 helyes igealak — 1 pont.

5. 10—9 helyesen írt igealak — 5

pont, 8—7 helyes igealak — 4 pont, 6—5 helyes igealak — 3 pont, 4—3 helyes igealak — 2 pont, 2—1 igealak — 1 pont.

6. 3 helyes mondat — 3 pont, 2 helyes mondat — 2 pont, 1 helyes mondat — 1 pont.

7. Minden helyesen elválasztott szó értéke 1 pont, a maximális pontszám 5.

8. Minden főnévért 1 pontot adunk, a maximális pontszám 5.

9. Az s- végű melléknév helyes alakjaiért 1 — 1 pontot adunk, a maximális pontszám 3.

(Ha az utolsó két feladatot is felírtuk a táblára, a megoldást a következőképpen értékeljük:

10. Minden helyesen elválasztott összetett szó értéke 1 pont, a maximális pontszám 5.

11. Minden helyesen megválasztott példáért 2 pontot adunk, a maximális pontszám 6.)

A hibátlan tollbamondásért és a 9 feladat kifogástalan megoldásáért összesen 141 pont jár. Az elért pontszámok szerint a tanulók teljesítményét a következő érdemjegy-kategóriákba sorolhatjuk be:

131—141 pont — kitűnő,

111—130 pont — jeles,

91—110 pont — jó,

70—90 pont — elégséges,

70-nél kevesebb pont — elégtelen.

A felmérő dolgozat megíratása után következik a javítás. A javítás során a tanító előkészületi füzetébe bejegyzi az osztály típushibáit, mert mindjárt a tanév elején hozzá kell látnia felszámolásukhoz. A munka sikerét biztosíthatja, ha a típushibákat kijavítva beíratjuk a tanulók füzetébe, a táblánál pedig úgy javíttatjuk őket, hogy a tanulókkal magyaráztatjuk meg helyesírásukat nyelvtani megokol ássál.

A felmért hiányok pótlására tervet készítünk, és keletkezésük sorrendjében fogunk hozzá felszámolásukhoz. Az ismeretek gyakorlati alkalmazására szánt órán a mutatkozó hiányosságokat megbeszéljük a tanulókkal, és a hibákat közösen javítjuk. Az osztályban nyilván lesznek olyan tanulók, akiknek csak a szóban forgó tudnivalók felelevenítésére van szükségük, mert az előző osztályban a tanító nem fordított elég időt a tanult ismeretek rendszeres gyakorlására.

A táblánál azokkal oldatjuk meg a feladatokat, akik a nyelvtani, illetve helyesírási jelenséggel nincsenek tisztában, és emiatt alacsony a pontszámúk. A javítás ugyan időveszteség, de haszonnal jár. Serkenti a tanulókat, ha közöljük velük, hogy hány helyes válaszért hány pontot szerezhetnek. Összegeztessük velük a pontokat, hogy ellenőrizhessék, vajon a helyes válaszoknak megfelelő pontszámot kapták-e? Tanítványainkat ezzel is aktivizálhatjuk. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az érdemjegy attól függ, hány feladatot tudtak helyesen megoldani. A következő felméréskor bizonyára összponto- sítottabban és szinte versenyszerűen fognak majd hozzá a feladatok megoldásához.

Nagyon hasznos, ha a tanító tanítványai év eleji teljesítményéről táblázatos kimutatást készít, s a felmérés gyengébben sikerült feladatait újra ellenőrzi a téli szünet előtt. Az eredmények összehasonlítása megmutatja a javulás mértékét és azt is, kikkel kell egyik-másik nyelvtani, illetve helyesírási jelenséget még gyakoroltatni.

Legyünk igényesek, de ne túlságosan szigorúak! A tanulók könnyebben megszokják az igényességgel járó látszólagos szigorúságot, ha a félévenként lebonyolított felmérés átlageredményét az iskolai faliújság állandó rovata közli a tanulóifjúsággal. Ezzel is aktivizálhatjuk tanítványainkat, mert a nyilvánosságra hozott „ranglista“ nyilván fokozni fogja versenykedvüket, és büszkék lesznek, ha legközelebb jobb eredményt érnek majd el.

23