Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1974-01-01 / 5. szám - Greguš, Michal: Néhány szó a matematikusokhoz

növendékeinek — a felkészültsége elégséges-e a gyakorlati élet egyes te­rületein az új, modern problémák meg­ítélésére. Ügy látszik, hogy az iskola a matematika területén nem jól telje­síti nevelői funkcióját. Nem érvénye­sül felelősségteljesen ez a funkció sem az alap-, sem a középiskolá­ban, de még a tanítóképzéssel foglal­kozó főiskolákon sem. Egyedül a taní­tóban kell keresni annak a gyökerét és seki másban, hogy az alap- és a középiskolák tanulói nem érdeklőd­nek a matematika iránt. Igaz az, hogy a tanulók matematika iránti érdeklődését vagy érdektelensé­gét más tényezők is befolyásolják, ezek azonban — egy-két kivételes esettől eltekintve — nem döntő té­nyezők. A tanító közeljuthat és közel is kell jutnia a tanulók és a (hallgatók gondo­latvilágához, és ehhez olyan didakti­kai utat kell választania, amely leg­inkább megfelel a tanulóknak. Fel kell fedeznie a tanítási órákon a tehetsé­geket, de ugyanakkor kutatnia kell egyes tanulók lemaradásának okát is, sőt ezt az okot ki is kell küszöbölnie. A társadalomban igen kedvezőtlen visszhangja van az új, modern mate­matikai elemek bevezetésének a mate­matika tanításába. Az okot nem abban kell keresni, hogy korszerű szemlélet érvényesül a matematika alapjainak elsajátításában, hanem abban, hogy er­re maguk a tanítók sem készültek fel jól, és sajnos — mint mindig — ennek a levét is a tanulók isszák meg. A si­kertelenség okát különböző helyeken kereshetjük, az igazság azonban az, hogy a tanítási folyamatában a siker­telenség gyökere a tanítóban van, ne­ki kell tudnia: megfelelő-e a felké­szültsége, és szükségszerűen kell erre reagálnia. A tanító felelős munkája eredményéért, éppen azért nem defor­málhatja mindenáron a pedagógiai fo­lyamatot. A pedagógiai folyamatban minden meg nem fontolt beavatkozás rendkívüli kárt okoz, azért kell az elő­relátó pedagógusnak óvakodnia az ef­fajta beavatkozástól. / A tananyag tartalmának korszerűsí­tése megkívánja a tanító alapos felké­szülését, másrészt a tananyag alapos előkészítését. A tananyagot előre meg kell kísérletileg vizsgálni. Az elhamar- kodás felmérhetetlen kárt okozhat a társadalomnak. Napjainkban, a rendkívüli tudomá­nyos-technikai fejlődés korában min­den matematikusnak egyben ismeret- terjesztő munkát is kell végeznie. El­sősorban neki magának kell ismernie a matematika gyakorlati jelentőségét, és ennek alapján tudatosítania azt, hogy milyen nagy felelősséggel tarto­zik a társadalomnak az új nemzedék felkészítéséért. A tanítónak fel kell ébresztenie a tanulóban a matematika iránti szeretetet, és megfelelően vá­lasztott példák segítségével rá kell mutatnia pótolhatatlan szerepére a szocialista társadalom fejlődésében. Ezzel egyben teljesíti társadalmunk egyik jelentős követelményét az ifjú nemzedék helyes pályaorientációjával kapcsolatban. A matematikát úgy kell tanítania, hogy ez a tantárgy érdekes, vonzó legyen a tanulók számára. Egy­szer s mindenkorra véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a mate­matika a tanulók réme legyen. Isko­láinkban nincs helye a középkori taní­tási rendszernek. Az olyan tanító, aki bebeszéli a tanulóknak, hogy a mate­matikára nincs adottságuk, nem telje­síti feladatát a szocialista iskolában. Véleményem szerint a Jednota slo­venských matematikov a fyzikov elő­adásokat rendezhetnének a nagykö­zönség számára, hogy a nyilvánosság is megismerhetné a modern matemati­ka alapjait és jelentőségét a techniká­ban és a mindennapi gyakorlatban. A szlovákiai matematika-tanítóknak minden feltételük megvan ahhoz, hogy felszámolják a matematikának az em­berek tudatában megrögzött téves el­képzelését. Ennek megvalósításához azonban valamennyi tanító összefogá­sa szükséges. Meggyőződésem, hogy az 1973/74-es iskolai év és az elkövetkező évek a matematikusok tevékeny részvételét jelentik a szocialista Csehszlovákia felvirágoztatásában. És ezért valóban érdemes küzdeni! 134

Next

/
Thumbnails
Contents