Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-12-01 / 4. szám - Csanakay Károly: Céltudatosan, tervszerűen / Kerekasztal
nél, .tanításánál”. Nem tudatosítottuk eléggé, hogy az értelmi nevelés bár alapvetően fontos része a szocialista nevelés egészének, de csak része. Az értelmi nevelés, oktatás formáit és módszereit sok esetben mechanikusan alkalmaztuk a kommunista erkölcsi nevelés tudati alakzatainak; eszmény (ideál] alapelvek, normák és kategóriák „oktatására”. Az eredményes és hatékony módszerek mellett azonban azokat a negatív irányú eljárásokat is átszármaztattuk, melyek oktatómunkánkat még eléggé jellemzik. Gondolok a tanítási óra szerkezeti felépítésében az alkalmazás fázisának az elhanyagolására. Márpedig a nevelőmunkában a gyakorlás, a tevékenységek rendszerének elhanyagolása komoly következményekkel járhat. Az erkölcsi nevelés tudati alakzatai a szokások és a hagyományok csak a gyakorlati összetevőkben ölthetnek testet, válhatnak individuális formában tetté, cselekvéssé, magatartássá, hogy így kialakítsák a személyiség egyedi erkölcsi, politikai és világnézeti arculatát. Okulva az elmúlt években elkövetett hibákból az 1973/74-es iskolai évben fő figyelmünket egy olyan tevékenységi rendszer kiépítésére fordítjuk, amelyben iskolánk minden tanulója megtalálja majd a korának, képességeinek valamint érdeklődésének megfelelő tevékenységi formát. Az egész tevékenységi rendszert a szocialista közösségi szellemben fogjuk megszervezni, melynek tartalmát az erkölcsi nevelés további feladatai fogják alkotni. Alapvetően fontos feladatnak látom a nevelői szinterek munkájának az összehangolását egy cél érdekében. Ezt úgy biztosítjuk be, hogy különböző tevékenységi fajták tervezésekor nevelőmunkánk általános céljából indulunk ki, majd a részletcélok, a fő- és mellékfeladatok kijelölésekor konkrétan meghatározzuk, hogy mit, mikor, a nevelés melyik színterén fogunk megvalósítani. Különösen nagy gondot fordítottunk az oktatási munkatervek elkészítésére. Itt elsősorban a nevelői feladatok témakörönkénti és órákra való kijelölésében teremtettünk rendet nagyobb céltudatosság és tervszerűség megvalósításával. Segítségül most is „A kilencéves alapiskola tanulói kommunista nevelésének vázlata” című kézikönyvet használtuk. Különösen a kézikönyv második része nyújt hathatós segítséget az oktatási munkatervek nevelésközpontú kidolgozásában, mely a tanterv témaköreire vonatkozóan is tartalmaz javaslatokat. De javaslatokat találunk ebben a kézikönyvben a nevelés többi szinterén végzett munkára is. Nagy kár, hogy nehézségekbe ütközik ennek a ma még egyedülálló kézikönyvnek a beszerzése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb pedagógusnak a nevelési alapelvek normákra és kategóriákra való lebontása okoz a legnagyobb gondot. Különösen a kezdőknek, akiknek sok más egyéb problémával is meg kell küzdeniük. Az említett kézikönyvön kívül jó segítséget nyújt a fent jelzett problémák megoldásában szakfolyóiratunk a Szocialista Nevelés is. Hasznosnak látnám, és véleményem szerint nagymértékben előrelendíthetné a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákon folyó nevelői munkát, ha rendszeresen és az általánosítás síkjáról az empirikus gyakorlati síkra lebontva közölne folyóiratunk, a Szocialista Nevelés javaslatokat nevelési követelmények, alapelvek gyakorlati térre való lebontására. Különös tekintettel a közösségi nevelés problematikájára, amit én kulcskérdés jellegűnek tartok. Jelen iskolai évben iskolánk pedagógus közösségének munkáját a cél- tudatosság, tervszerűség valamint a munkaformák és módszeres eljárások alaposan átgondolt és megfontolt megválogatása fogja jellemezni. 111
