Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-12-01 / 4. szám - Tábi László: Új célok, új távlatok
zettség megszerzését a szakmunkás-levél megszerzése után és esetleg a főiskolai tanulmányokat is. Ez nagy pozitív lépést jelent majd iskoláink további demokratizálódása útján. Ami a gimnáziumokat és a szaközépiskolákat illeti — szükséges lesz az általános elméleti előkészítésen kívül úgy megfogalmazni (koncipi- áini) a tartalmukat, hogy a gimnáziumok bizonyos gyakorlati foglalkozásokra, szakmákra is felkészültséget nyújtsanak. A szakközépiskolák pedig jobban készítsék fel a tanulókat az esetleges főiskolai tanulmányokra. Ezekből az iskolákból, mint ismeretes, a diákok mintegy 20 %-a jelentkezik a főiskolákra. A felvetett problémák nagyon bonyolultak, és megoldásuk nem tűr meg semmiféle elhamarkodást. Ezért szükséges lesz, hogy az arra leghi- vatottabb szakemberekből, teoretikusokból, iskolai gyakorlattal rendelkező és különféle rezortok szakembereiből álló csoportok a XV. párt- kongresszusra iskolarendszerünk hosszúlejáratú távlati fejlődése számára tervezeti formában, részleteiben átgondolt és indokolt javaslatokat készítsenek, mint ahogy azt a CSKP KB júliusi plénuma elfogadta. Az iskolarendszer fejlődése tervezetének javaslatán kívül a CSKP KB plénuma feladatul tűzte ki a XV. pártkongresszusig egy további igényes dokumentum kidolgozását, — a kommunista nevelés egységes rendszerének javaslatát, amely biztosítja a nevelés kontinuitását az egyes iskolafokok között, és meghatározza a feladatokat minden nevelési tényező számára. Az egész iskolaügy égető feladata megteremteni a feltételeket az iskolának az élettel való reális kapcsolatához, amely nélkül lehetetlen biztosítani iskolánk politechnikai jellegét. Az iskolának az élettel való kapcsolata sikeres megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges kidolgozni az egyes iskolafokok és iskolatípusok koncepcióját, haladéktalanul megteremteni az anyagi- és káderfeltételeket és végezetül a konkrét iskolának konkrét üzemmel és szervezettel való rendszeres és tartós együttműködését. Nem kevésbé fontos feladat az oktatás tartalmának rendezése az egyes fokú és típusú iskolákban. Az új ismeretek terjedelme gyorsan bővül, a tanmenet többségében állandóan új anyaggal gyarapodik, és az elévült anyag bizonyos része kiesik. Ennek eredménye az előírt tananyag nehézkes elsajátítása, a tanulók túlterhelése. Az iskolákon gyakran oly törekvés érvényesül, hogy a tanulók minél több konkrét ismeretet sajátítsanak el, a gondolkodás fejlesztése, a jelenségek vizsgálati módszerének elsajátítása és értékelése helyett. Az iskola politechnikai jellegű koncepciója feldolgozatlanságával szorosan összefügg az a tény, hogy az nem megfelelő mértékben készíti fel a fiatalokat a köz- és társadalmi tevékenységre. E problémák végleges megoldása végeredményben a pedagógusok és nevelők munkáján múlik, akik a felvetett elgondolásokat közvetlenül megvalósítják. A világ első országai közé tartozunk, ahol az óvónőképzés kivételével bevezettük a főiskolai pedagógusképzést. Tömegével vannak kitűnő pedagógusaink, akik önfeláldozóan dolgoznak a felnövekvő nemzedék nevelésében a múlt haladó népi tanítói hagyományainak szellemében. 101
