Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-11-01 / 3. szám - Kedves olvasó!

„Iskolánkban — írja Kedves Olvasónk — sokat és részletesen tárgyaltuk meg a júliusi plénumok határozatait, de valahogyan „személytelenül“ hagy­tuk a problémákat. Szégyelem magam ezért, s ez adta kezembe a tollat. ...Le kell írnom: az iskolai veszteségek (az osztályzatlanság, a buktatás, a kimara­dás stb.) statisztikáját tanulmányozva, elgondolkodtató a helyzet. Meggyő­ződésem, hogy jobb pedagógusi munkával, emberibb hozzáállással lényegesen kevesebb lehetne veszteségünk ...“ Valóban, de csak egy szóra — Kedves Olvasó és minden Kedves Olvasó — mit is ért azon az „emberibb hozzáálláson“? Vajon az az emberi hozzáállás, hogy ott, az iskolában, a gyűlésen nem szólt, de jó vastagon mondja meg cikkében „az igazságot“. Az írásában a neveket gondosan „elírta“ (más ne­veket tüntetett fel) és kísérő levelében azt kéri, hogy ne tüntessük fel a va­lódi neveket. Ön tehát az „emberi hozzáállást“ összetéveszti a saját tévedhe­tetlenségével, hiszen nem kíváncsi mások véleményére, csak „kinyilatkoztat“. Nem elemzi a helyzetet, hanem csak a tünetet ismerteti, de ez is csak fél­igazság, mert fél megkérdezni a másik fél véleményét. Nem ismerem iskoláját, s lehet, hogy sok mindenben igaza van. Nem tar­tom szükségesnek „mégcsak“ kivizsgáltatni sem „az ügyet“, mint ahogyan azt levelében kéri. Szilárd meggyőződésem ugyanis, hogy az iskola igazgatósága közösen a párt alapszervezetével és a szakszervezettel megvizsgálják, hogy miért is bukik annyi gyerek az első, a hatodik és a hetedik osztályban, miért is van az a sok négyes-ötös osztályzat szlovákból és matematikából és az a sok egyes-kettes magyarból! Gondolatainak tehát helyet adtunk (cikkét nem közölhettük, sértő hangja, „mefisztói“ tónusa miatt), mert nem „félünk a kritikától“ (mint azt írja). Az igazi pedagógus emberi hozzáállása azonban nem a struccpolitika, hanem a hozzáértő tudatformálás. A kartársak tudatának is hozzáértő, nem sértő, ügyünk számára megnyerő formálása. Az igazi pedagógus mindenben és min­denkiben képes meglátni a jót, az értékeset s ezt fejleszti tovább! S a teljes igazság pedig az, hogy szerencsénkre egyre több az olyan iskola és dolgukat értő lelkes pedagógus, aki nagyszerű tevékenységével tanulói sze­mélyiségének szerves részévé tudja tenni az örökös érdeklődést, tantárgya szereiét, az egész emberi életet elkísérő tanulást. Ezek a pedagógusok — s ők vannak többségben — megtalálták a módját, hogy tanítványaik jó kedv­vel és eredményesen dolgozva, szellemiekben egyre gyarapodva jussanak elő­re. Nem töretlenül, de olyan erővel felvértezve, hogy az esetleges kudarcok sem törik le őket. M. F. JELEN SZÁMUNK MUNKATÁRSAI Dr. MÖZSI FERENC kandidátus, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának osztályve­zetője, LUKÁCS TIBOR központi tanfelügyelő, Dr. SZIKLAY LÁSZLÓ, Dr.Sc, Buda­pest, Dr. HENRICH JANUS, CSc, Trnava, SVINGER ISTVÁN tanító, Samorín, prof. dr. FRANTIŠEK MIKO, DrSc, Dr. ZSILKA TIBOR, CSc, Ped. Fakultás, Nitra, VÖRÖS VINCE adjunktus, Ped. Fakultás, Nitra, BODNÁR GYULA adjunktus, PF Nitra, KOVÁCS LÁSZ­LÓ adjunktus PF Nitra, SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT, adjunktus, PF Nitra, TUNGLI GYU­LA, a PF vendégprofesszora, Nitra, Dr. HOFER LAJOS adjunktus, PF Nitra.

Next

/
Thumbnails
Contents