Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Könyvekről / Könyvekről
elszántabb harcot mi fogjuk vezetni.. Elmondta azt is, hogy a magyarok és a szlovákok közötti jó viszony alapja: a szocialista szellemű nevelés, a szocialista társadalom építésének támogatása. Az iskola mindkét vonatkozásban igen sokat tehet, és kell, hogy tegyen. Magyarul elmondott beszéde végén Laco Novomeský kitért arra is, hogy múltunk, a magyar-szlovák együttélés és történelem nemcsak ellentétet, viszálykodást, hanem megértést és közös erőfeszítést is tartalmaz. Bizonyításként Ady Endre: Magyar jakobinus dala című versét, majd az erre válaszoló Hviezdoslav szavait idézte: „Igen! Te hírnöke a szebb holnapoknak: / egy akarattá öntsük vágyaink. / ernyedteket a pusztába hangzó szótól: / És ma a fájdalmunk egy közös panaszt ad: / ne tagadja meg ég holnap a bátraktól, / hogy egyforma öröm fűt- se napjaink.” A magas rangú vendéget — akinek akkori szavai ma is helytállóak és iránytűül szolgálhatnak — a Trenčianske Teplice-i tanfolyam hallgatói szeretettel vették körül, és meleg, hitettevő szavakkal köszöntötték: „...fogadja köszönetünket azért, hogy lehetővé tette részünkre a szocialista ideológia gyönyörű gondolatainak megismerését. Mi, mindnyájan hű és gondos polgárai akarunk lenni szeretett hazánknak, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságnak. Nemcsak ígérni akarunk, hanem becsületes munkával kívánjuk elérni azt, hogy a magyar dolgozó nép bekapcsolódjék hazánk építő munkájába. A ránk bízott ifjúságot a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság iránti szeretetben és hűségben fogjuk nevelni. Elsőrangú kötelességünknek fogjuk tartani a magyar és szlovák nép közti barátság elmélyítését. A szocializmus felé vezető úton a hősi szovjet nép példája fog vezetni, mely biztosítja minden nemzetiségnek a szabad fejlődés lehetőségét.” Az említett, valamint az 1949 végén már több helyen rendezett esti tanfolyamokat követően a magyar tanítók számára az első huzamosabb képzést a Művelődésügyi Megbízotti Hivatal (karöltve a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel) Bratislavában rendezte, 1950 júliusában és augusztusban. Az óvónőket először az 1951 nyarán Bratislavában indított hathetes, majd az 1952 derekán Filakovón indított négyhónapos tanfolyamon képezték. Az előbbin 40, az utóbbin 44 hallgató tanult. Hasonló jellegű — tanítókat képző — tízhónapos tanfolyam indult Starý Smoko- vecen 1952. október 1-én. Az 1953 januárjában Trenčianske Teplicére áthelyezett iskoláztatáson 120 munkás- és parasztszármazású hallgató vett részt. Az esti iskolák és a felsorolt különféle tanfolyamok mintegy ötszáz végzettje, valamint „az a 110 régi tanító, tanár (akik nem települtek át Magyarországra), továbbá az a 70 csehszlovákiai magyar főiskolás, akik a felszabadulás után Magyarországon tanultak, lett a magva annak a pedagógusgárdának, amely lelkes munkájával megalapozta hazánkban a szocialista, magyar tanítási nyelvű iskolaügyet”. (Tanítói szemmel, Szlovákia Pedagógiai Tankönyvkiadó; Bratislava, 1971. 10. о., Mózsi Ferenc írása). Később, 1951- ben, 1952-ben és 1953-ban, magyar nyelven a főiskolai szintű tanító- és tanárképzés is megindult. Kezdetben rengeteg nehézséggel kellett megbirkózni. A tanítóhiány mellett sok gondot okozott a helyiség- és a tankönyv- hiány. Sikabonyban például 1949-ben 137 tanulóval csupán két tanító foglalkozott. Bodakon 93 tanuló járt az osztatlan iskolába, de ülőhely csak 40 diák számára volt. Nagyon áldatlan viszonyok uralkodtak másutt is. Iskolaügyünk mégis fellendült, és eredményesen elvégezte a rá váró feladatokat. Az indulásnál, az 1949—50-es iskolaévben mindössze 154 osztállyal és 4000 tanulóval rendelkező iskolahálózatunk a következő: 1951—52-es iskolaévben már 1260 osztállyal és 30 000 tanulóval rendelkezett. Az évtized végére (1960) 70 000-re nőtt a csehszlovákiai magyar diákok száma. Közben megjavult a tankönyvellátás is. Az elmúlt tíz évben a Szlovákiai Pedagógiai Tankönyvkiadó a magyar iskolák számára közel 700 tankönyvet adott ki. Jelenleg Csehszlovákiában összesen mintegy 100 000 diák tanul magyar nyelven. Az 1970-es kimutatás szerint Szlovákiában 494 magyar tanítási nyelvű alapiskola működött 71605 tanulóval, továbbá 22 általános középiskola, illetve gimnázium és néhány szakközépiskola. A középiskolákba összesen 7940 tanuló jár. Azonkívül több magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző is működik. Az egyes általános- és szakközépiskolák, illetve szakmunkásképzők nem önálló magyar nyelvű intézmények, hanem tagozat jellegűek. A magyar tanítási nyelvű óvodákba mintegy 12 000 gyerek jár. Ismét Mózsi Ferencet idézzük, aki a csehszlovákiai magyar iskolaügy húszéves fennállása alkalmából megjelent tanulmányában (i. m. 15. o.) ezeket írja: „Az, hogy a csehszlovákiai magyar iskolaügy ma erősebb, mint korábban volt, hogy a tanítók képesítése jobb a szlovákiai átlagnál, hogy minden magyar nyelvterületen 91